Fertőző hajéktalanok lepik el az utcát

A napokban Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, korábbi miniszteri biztos arról beszélt, hogy egyre több az utcákon a pszichiátriai beteg, s hogy szaporodnak a súlyosan fertőző tbc-s betegek.

Mindez Pécsre is jellemző. Hajdú Krisztián, a Támasz Alapítvány vezetője szerint főleg az utcán élők sorában akadhatnak a fertőzők, azok között, akik elkerülik a hajléktalanokat segítő intézményt. Ugyanis a közös téli szállásokra csak a tüdőszűrőből hozott lelet alapján feküdhetnek be az érintettek, nehogy megfertőzzék a közösséget. Ha pedig a szűrés eredménye pozitív, azonnal kórházi beutalót kapnak, ahol megkeződik a gyógyításuk. De akik nem kerülnek orvos elé, azok – fertőzhetnek.

Tegyük mindehhez hozzá: a pécsi ellátórendszer a legjobbak között említhető országosan, hiszen a beteg hajléktalanokra 24 órás orvosi szolgálat figyel, 50 fős ápoló otthon és 15 fős úgynevezett lábbadozó segíti gyógyulásukat. Az alapítványnak saját háziorvosa van. Igen nagy segítség a Máltai Szeretetszolgálat kimondottan az utcán élőknek nyitott szakorvosi rendelője,ahol sokféle szakma dolgozik a bőrgyógyásztól a pszichiáterig. Utóbbiakra nagy szükség van, mivel Pécsett is akad már 8-10 olyan pszichiátriai beteg, akik jobb híján az utcára szorultak. Ők azok a „furcsén viselkedők”, olykor hangoskodók, követelőzők, rámenősek, akikkel nap mint nap szembesülhetnek a pécsiek. Hajdú Krisztán szerint ezeket a legnehezebb gondozni, a szociális munkások jóindulatát sem fogadják el, a szállásokra pedig nem mennek – mert onnan a többiek a hangoskodót elüldözik.

Hogy mi volna a teendő? Nos, ez már túlmutat a hajléktalanokat segítő alapítványokon, karitatív szervezeteken. Mint ahogy a tbc-sek ügye sem szociális ügy.