Szigorúan szabályozzák Pécs színeit

Az év utolsó ülésén, december 18-án fogadta el a közgyűlés a Pécsi Építési Szabályzat módosítását, amellyel szigorították a házak, épületek színezését is. Lapunk még júniusban írt arról, hogy Pécs, az országban elsőként elkészíttette a város vizuális arculatának koncepciótervét.

Az önkormányzat a Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány neves mérnökökből és művészekből álló tervező csoportját bízta meg e feladattal. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy az ő dolguk volt, hogy kitalálják a város színeit, vagyis megalkották Pécs színskáláját, konkrétabban: leírták, hogy mely városrészben milyen színű, árnyalatú homlokzatokat kellene ezentúl festeni Pécsett.

A közgyűlés mostani döntésével úgy határozott,  hogy 2009. január 15-től „Pécs Megyei Jogú Város Vizuális Arculatának Koncepciótervét figyelembe kell venni”. Az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció homlokzati tervéről pedig még határozottabban foglaltak állást: „a homlokzatok felületének színét a koncepciótervben az egyes városrészekre meghatározott színskálák alapján kell meghatározni”.

Bagoly Attila, Pécs főépítésze érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, hogy a koncepciótervet természetesen nagyon komoly szakmai szempontok figyelembevételével alkotta meg a tervező csapat. Értékeltek minden vizuális elemet, természeti körülményt, amely a város arculatát alakíthatta, illetve a mai városképet meghatározta. Hogy a város vizuális arculati koncepciója nem légből kapott ötlet, jól mutatja, hogy az ezzel kapcsolatos vita több mint tíz évre nyúlik vissza, már 1997-ben felmerült, hogy a Belvárosnál kötelezően előírják a homlokzatok színeit – meséli a főépítész. Volt olyan elképzelés is, hogy nem egy városrészre, a Belvárosra dolgoznának ki egy egységes, bizonyos harmonikus keretek közt mozgó színskálát, amelyekből választhatnak az építkezők, felújítók, hanem hogy minden házra egyénileg adnák meg az engedélyt, ám ezt az elképzelést elvetették. Bagoly Attila azt is elmondta ugyanakkor, hogy az arculati koncepció elkészülte óta az építészek többsége figyelembe vette az abban megfogalmazott ajánlásokat.

A műemléki környezetben eddig is csak szakhatósági véleménnyel lehetett bármiféle változtatást elvégezni, ideértve a homlokzat színezését is. Nem egyszer próbafestést is elrendelt az örökségvédelmi hivatal, hogy meggyőződjenek róla, valóban a kívánt színben pompázik majd a felújítandó műemléki épület.

Városrészenként eltérő a mozgástér a színezésben

Az arculati terv városrészenként határozza meg a követendő színskálát, eltérő mozgástérrel.

A Siklósi városrész számára csaknem az egész színteret lefedő skálát képzeltek el, míg a Mária utca, Flórián tér és Bástya utca együttesére különböző sárgákat és kaméliazöldet írtak elő.

A Színház térre és a Király utcára sárga, vörös és zöld, valamint a fehérhez közeli árnyalatokat, a Dóm-térre, Szent István térre és környékére a tört zöld és tört vöröses árnyalatokat, a Jókai térre a meleg szürke és a mandulazöld sok fehér árnyalattal gazdagított skáláját javasolták.

A Budai külváros egy sárga és két zöld, az állomás környéke okkersárga, melegzöld és hidegzöld, a Szigeti külváros csak meleg színeket, Uránváros sárgászöld, vöröses sienna és zöld skálát kapott.

A Siklósi városrész számára csaknem az egész színteret lefedő skálát képzeltek el, míg a Mária utca, Flórián tér és Bástya utca együttesére különböző sárgákat és kaméliazöldet írtak elő.

A Színház térre és a Király utcára sárga, vörös és zöld, valamint a fehérhez közeli árnyalatokat, a Dóm-térre, Szent István térre és környékére a tört zöld és tört vöröses árnyalatokat, a Jókai térre a meleg szürke és a mandulazöld sok fehér árnyalattal gazdagított skáláját javasolták.

A Budai külváros egy sárga és két zöld, az állomás környéke okkersárga, melegzöld és hidegzöld, a Szigeti külváros csak meleg színeket, Uránváros sárgászöld, vöröses sienna és zöld skálát kapott. -->