Szigor a menzákon: januárig maradhat a sótartó

Szeptember helyett csak január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, ami szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyag- és sótartalmát, jelentette be a szaktárca a napokban.

A halasztást azzal indokolták, hogy a közétkeztetés résztvevői közül sokan jelezték, az eredeti határidő túlságosan közeli számukra, futó szerződéseik miatt nem tudnak változtatni alapanyag-beszerzési gyakorlatukon szeptemberig.

Így egyelőre maradhatnak az eddigi szabályok.

Januártól viszont tényleg tilos lesz többek között a szénsavas vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót a menzán. A jogszabály rögzíti azt is, hogy egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő.

Az egész napos étkeztetés esetén legalább fél liter tejnek, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméknek, négy adag zöldségnek, három adag gabona alapú élelmiszernek kell az asztalra kerülnie.

A rendelet kiemelten foglalkozik az ételek sótartalmával: az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára januártól öt gramm a napi adag, az idősebbeknél fokozatosan kell elérni ezt.

---------------------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban! Mi a véleménye a menzák megregulázásáról?
---------------------------------------------------------------------------

Komoly fejtörő

Az egyik leginkább érzékelhető változást a sótartalom csökkentése hozza majd, egyben ez okozza a legnagyobb fejtörést a konyháknak.

Azt, hogy az előírt napi legfeljebb öt gramm milyen kevés, jól mutatja, hogy a táplálkozástudományi intézet szerint tíz deka kenyér sótartalma 0,8-3,2 gramm között változik, a felvágottak esetében ugyanekkora mennyiségben 1-5,2 gramm só van.

Reformkonyha: van, ahol már fut a mintaprogram

A tisztiorvosi szolgálat átfogó vizsgálat keretében mérte fel a magyarországi iskolai közétkeztetés helyzetét. Megállapították, hogy az iskolákban megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, új nyersanyagokat is használnak, és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra. A sótartalom azonban még mindig jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, tejtermékből pedig a szükségesnél kevesebbet kapnak a gyerekek.

Azaz a közétkeztetők egy része megpróbált legalább részben váltani, Pécsett például már régóta nem használnak ízfokozókat, valamint az étkek sótartalmára is ügyelnek (éppen ez lehet az egyik oka a panaszoknak).

Az úgynevezett mintamenza-programhoz baranyai konyhák, önkormányzatok is csatlakoztak, ennek lényege, hogy az alapanyagok, gyümölcsök egy részét helyi termelőktől veszik, így több friss élelmiszer kerül az asztalokra. Szigetvári kezdeményezésre pedig az olcsó, egészséges vadhús is bekerülhet egyre több helyen a közétkeztetésbe.