Németországban is volt már kiállítása a dombói pedagógusnak

– Egyszerű volt a pályaválasztás annak idején?

– A gimnázium végén három terület volt fontos számomra: a sport, az orvosi pálya és a képzőművészet. Aktívan sportoltam kosárlabdázóként és asztaliteniszezőként, de apám orvos volt, így érthető, hogy kissé „megfertőződtem”. Ráadásul ott voltak a családom neves festőművészei, mint Sarkantyu Simon, Vati József, akik mindig inspiráltak a tehetséget látván bennem. Végül a sport győzött, és tanári pályára készültem orosz-testnevelés szakon.

– Mégis mi ösztönzi?

– Tudást adunk át úgy, hogy amikor a tanuló kimegy óráról, valamivel értékesebb, több legyen, mint ahogy bejött. Naponta úgy menjen haza, hogy valamit faragtunk, javítottunk viselkedésén, személyiségén, de sokszor másnap kezdhetjük elölről a folyamatot. Gyakran szélmalomharcként éljük meg mindezt, de mi, akik szilárdan a pályán vagyunk, mégis megvívjuk a csatáinkat minden nap, és csináljuk tovább.

– Mennyi szabadideje van?

– A szabadidőm nagy része is a képzőművészethez kapcsolódik, de két dolgot emelnék ki igazán. Az egyik a művészetterapeuta-képzés, amellyel sok lehetőségem nyílt ennek gyakorlására preventív, terápiás, vagy éppen rehabilitációs formában. Másrészt pedig a saját festészetem, ami az én terápiám.

– Ez segít a feltöltődésben?

– Olajjal 25 éve festek, több mint 300 képem készült el, és túl vagyok a 30. önálló kiállításomon – Németországban is volt. A tanévben nincs időm, lehetőségem, de nyaranta elvonulok 1-2 hétre a teljes magányba, és alkotok. Új erőre kapok, és jöhetnek a kihívások. Szükségem van erre, főleg ezen a pályán.

– Milyen tervei vannak a jövőre?

– Hatvanhárom évesen továbbra is tervezem a jövőmet: tanítok, amíg csak lehet, vezetem a műhelyemet, és festek. Legyenek feladataim, kihívásaim, tennivalóim, terveim, hisz így maradhatok fizikai és szellemi téren is „elhivatott tanár” és egészséges, harmonikus személyiség.

Úgy érzi, hálás lehet a sorsnak

Katatics Zsuzsanna, amikor meghallotta, hogy Pécsett a PTE Általános Orvostudományi Kar és a PTE Művészeti Kar közösen elindította a művészetterápiás képzést, azonnal tudta, hogy ott a helye, a tanulmány után megkapta a képzőművészet-terapeuta szakképesítést. Már több mint egy évtizede dolgozik Vásárosdombón, ahol elhivatott kollégáival mindent megtesznek azért, hogy színes, pezsgő, élménydús iskolát biztosítsanak a tanulóknak. Tagja a Biztos kezdet programok egyikének, cél, a helyi szükségletekre épülő, a gyermekeket és a családjaikat érintő szemléletformálás a hátrányos helyzetű falvakban.