Szent József: a munka ünnepének igazi példaképe Pécsen is népszerű volt

A munka ünnepének eredete a 19. század második felére nyúlik vissza, amikor a munkásosztály emberibb munkafeltételeket és körülményeket követelt. A legtöbb országban május 1-jén, az USA-ban és Kanadában szeptember első hétfőjén ünneplik.

Magyarországon a 20. századi történelmi események fényében azonban a kommunizmus kontextusában sokáig negatív asszociációkkal társult május 1-je. A Szovjetunió befolyása alatti időkben a munka ünnepe gyakran szolgált ugyanis platformként a kormányzó kommunista párt számára. Felvonulásokat, gyűléseket és más nyilvános rendezvényeket szerveztek a nap megünneplésére és a kommunista elvek népszerűsítésére. Ez a rendszerváltás után természetesen ismét átalakuláson esett át, a kommunista felhangok elhagyásával elkezdett ismét valóban a munka ünnepévé válni, mély jelentéstartalommal azonban nem teljesen sikerült még megtölteni.

Érdemes megismerni azonban egy fontos aspektust, mely a kezdeményezés eredeti üzenetét, az ideát, munkások méltóságának gondolatát segít elmélyíteni.

XII. Piusz pápa a munkát a bibliai összefüggéseiben láttatta

1955-ben XII. Pius pápa ünnepélyesen kihirdette Szent József, a munkás liturgikus ünnepét május 1-jére. Ezzel az volt a célja, hogy az emberek ne veszítsék szem elől az emberi munka méltóságának és fontosságának keresztény gyökereit, amelynek példájaként Jézus nevelőapja, az alázatos ácsmestert, Szent Józsefet állította. József a munka és a családi élet szoros egységében élt, mély hitben és alázatban, családját védelmezve és gondoskodva róluk. 

Az ünnepi alkalomból mondott beszédében a pápa hangsúlyozta az egyház szerepét a munkások jogainak és méltóságának védelmezésében és arra kérte a keresztény munkásokat, merjenek kiállni az igazság és igazságosság mellett a társadalmi életben.

Hangsúlyozta, mint később II. János Pál is, hogy a munkának az örök üdvösség eszközének kell lennie, nem pedig akadálynak, amely útját állja az isteni rendnek. 

Pécsen és környékén már a 20. század elején két Szent József-templomot emeltek

Vasason (ma Pécs-Vasas) a szénbányászat egyik hajdani központjában és Gyárvárosban minden bizonnyal adta magát a dolog, hogy a templomot munkás Szent József, az iparosok és kézművesek védőszentjének dedikálják. Vasason az 1920-as évek végén épült templom oltárképét 1930-ban szentelték fel. Mint arról a Dunántúl beszámolt, a „Szent Családot ábrázoló hatalmas festmény a szigetvári származású Szijjártó Vilma festőművésznő jól sikerült munkája”, amely Szent Józsefet, a gyermek Jézust és Szűz Máriát ábrázolja „bájos arcú gyermekcsoport közepette”. A templom tehát még XII. Piusz pápa 1955-ös üzenete előtt épült, rávilágítva, hogy munkás Szent József tisztelete már korábban is megvolt az egyházban (sőt, az egyház egyik védőszentjeként tisztelték).

Szintén munkás Szent József tiszteletére szentelték fel már az 1920-as évek végén közadakozásból megépített Gyárvárosi templomot is, melyet 1929. október 7-én, a Dunántúl tanúsága alapján „lélekemelő ünnepség keretében Virág Ferenc megyéspüspök” szentelt fel. Ennek búcsúnapját már kezdetekben, az 1930-as években is május 1-jén tartották.

Források:

• XII. Piusz pápa üzenete Szent József, a munkás ünnepe alkalmából 1955 május 1-jén 
• Dunántúl, 1930. 08. 02.
• Dunántúl, 1928. 03. 09.
• Dunántúl, 1929. 10. 08.
• Pécsi Katolikus Tudósító, 1933. 05. 01.
• San Giuseppe Lavoratore (La nuova Bussola Quotidiano)