2024.01.07. 15:31
Brüsszeli para: akár Orbán Viktor is lehet az Európai Tanács elnöke
Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke vasárnap bejelentette, hogy indul a júniusban tartandó európai parlamenti választásokon. Megválasztása esetén üresen marad a tanács elnöki tisztsége.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét a Karmelita kolostorban 2023. november 27-én
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fotó: Fischer Zoltán
„Úgy döntöttem, hogy indulok a 2024-es európai parlamenti választásokon” - erősítette meg a korábbi belga miniszterelnök a De Standaard, a Le Soir és a La Libre belga lapoknak adott interjújában.
Az Európai Tanács jelenlegi elnöke a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén fog állni.
Döntése azt is jelenti, hogy az uniós testület éléről lemond, amennyiben megválasztják. Michel úgy nyilatkozott, hogy amennyiben megválasztják, 2019 decemberétől viselt jelenlegi tisztségét július közepéig, az új uniós parlament beiktatásáig fogja betölteni. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazássál. Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.
Ez a tisztség csak 2009-ben jött létre, a lisszaboni szerződés vezette be az Európai Unióba. Elnök hiányában – ahogy a neve is utal rá – a soros elnökséget betöltő tagállam vezeti az üléseket.
Ahogy látszik, az állandó elnök szerepe éppen azért lett bevezetve, hogy „folytonosságot” biztosítson az EU törekvéseiben. A főbb kritika ezzel szemben az, hogy éppen a soros elnökség rendszere által biztosítani hivatott sokszínűséget és az tagállamok közötti egyenlő képviseletet veti vissza – emlékeztet a Magyar Nemzet.
De épp ez az, ami megrémiszti a brüsszelitákat. Ha július közepétől Charles Michel átül az Európai Parlamentbe, amennyiben nem találnak gyorsan utódot a helyére, akkor a magyar elnökség idejére eshet egy erősebb elnökségi időszak.
Ezt a forgatókönyvet – hogy egy ellenőrizetlen Orbán uralkodna a tanács élén a 2024-es európai választások utáni hat hónapban – a többi 26 uniós tagállam vezetőjének többsége kétségbeesetten szeretné elkerülni, tekintettel a köztük és Orbán között lévő feszültségek fokozódására, például az unió Ukrajnának nyújtott támogatása és Magyarország jogállamisági jogsértései miatt
– írja reszketve Brüsszel egyik legfőbb szócsöve, a Politico.