Szijjártó: hazánk széles körű együttműködést indít Csáddal (videó)

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a csádi kollégájával, Mahamat Saleh Annadiffal közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, és ezen válságok egy jelentős része a súlyosbodó terrorizmushoz kötődik, aminek pedig köze van a tömeges illegális bevándorlási hullámokhoz is.

Kiemelte, hogy

„Éppen ezért az Európai Unióra leselkedő egyik folyamatos, súlyos veszély a tömeges illegális migrációs hullámok még súlyosabbá válása” – mondta.

Rámutatott, hogy a terrorizmus egyre súlyosabb mértéket ölt Afrikában, miközben a népesség ugrásszerű növekedése is komoly gazdasági kihívásokat okoz. Megjegyezte, hogy a kontinens lakossága a következő húsz évben 750 millióval fog bővülni az előrejelzések szerint.

„Így a fő kérdés európai szempontból az, hogy mi, európaiak tudunk-e eleget segíteni Afrikának ahhoz, hogy eredményesen szálljon szembe az egyre súlyosabb terrorfenyegetettséggel, illetve hogy az afrikai országok képesek legyenek a gazdaságukat oly mértékben fejleszteni, hogy otthon tudják tartani ezt a rendkívüli ütemben növekedő lakosságot” – tudatta.

Kitért arra is, hogy a Száhel-övezet a legnehezebb helyzetben lévő térségek között van Afrikában, ez a régió az Európába irányuló migrációs folyamatok egyik kiindulási pontja.

– vélekedett.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az EU-val szorosabb együttműködésre kész és a terrorizmus ellen jelentős erőfeszítéseket tevő Csád a száheli térségben kivételes stabilitással rendelkezik.

„Ezért úgy döntöttünk, hogy a száheli régió stabilitásának elősegítése, s az Európába irányuló migrációs hullámok visszaszorítása érdekében széles körű együttműködési programot indítunk Csáddal (...) A célja ennek, hogy a biztonsági helyzetet Csádban és a Száhel-övezetben javítsuk, hozzájáruljunk a gazdaság fejlődéséhez, így a migráció kiváltó okait a lehető legnagyobb mértékben kezelni tudjuk” – sorolta.

Bejelentette, hogy Magyarország diplomáciai képviseletet hozott létre N'Djamenában, ahova március közepén megérkezik az ideiglenes ügyvivő. Emellett még januárban felállították a regionális fejlesztési és humanitárius központot, amely a humanitárius és a gazdasági támogatási programokat koordinálja.

Tájékoztatása szerint félmilliárd forintnyi értékben segítették a menekültellátási rendszer fejlesztését, és orvosmissziókat is indítottak gyógyszeradományokkal az egészségügyi ellátás javítása érdekében. Továbbá 600 millió forintos keretösszeggel agrárfejlesztési programokba kezdtek az országban.

Aláhúzta: emellett tárgyalások folynak egy 150 millió dolláros keretösszegű kötött segélyhitel-program megindításáról a magyar vízipari vállalatok jelenlétének fokozása céljából, amelyek hozzájárulhatnának a szektor modernizáláshoz, hogy mindenki hozzáférhessen a tiszta, egészséges ivóvízhez.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország és Csád is a globális békepárti többséghez tartozik, a két ország rendszeresen felszólal a fegyveres konfliktusok békés rendezésének szükségessége mellett.

Hazánk így kitart amellett, hogy a fegyverszállítások helyett Ukrajnában is mielőbb a béketárgyalásokra kellene fókuszálni, a kormány ezért semmilyen olyan EU-s akcióban nem vesz részt, amely a fegyverek szállítását vagy annak finanszírozását szolgálja – jelentette ki.

Ennek megfelelően Magyarország ahhoz sem járult hozzá, hogy az Európai Békekeretbe eddig az általa befizetett mintegy 18 millió dollárt ukrajnai fegyverszállításra fordítsák, s maga dönthet arról, hogy ezt az összeget milyen más célra csoportosítsák át.

„Mi úgy döntöttünk, hogy a csádi biztonság javítása érdekében kezdeményezzük ezen 18 millió dollár felhasználását annak érdekében, hogy Csádban létrejöjjön a hadsereg tisztjeinek képzéséhez szükséges új oktatási intézmény, és a csádi haderő képességeinek fejlesztésére is sor kerülhessen” – közölte.

Szijjártó Pétert megkérdezték Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatáról, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva veszélyesnek nevezte az „eszkaláció veszélyével járó kijelentéseket”, mondván, hogy a mai „pattanásig feszült helyzetben” a szavaknak nagyobb súlyuk van.

„Ezért nagyon fontos, hogy sziklaszilárdan és világosan képviseljük saját álláspontunkat. Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani” – figyelmeztetett.

Úgy vélte, az némi megnyugvásra ad okot, hogy számos európai vezető világossá tette, hogy nem fognak ők sem csapatokat vezényelni Ukrajnába, ami amúgy homlokegyenest ellentétes lenne a NATO továbbra is érvényben lévő döntésével is.

Szijjártó: az európai katonák Ukrajnába küldéséről szóló nyilatkozatok ellentétesek az érvényben lévő NATO-döntésekkel

A NATO jelenleg érvényben lévő döntéseivel homlokegyenest ellentétes minden arról szóló terv, illetve  megnyilatkozás, hogy esetleg európai katonák tűnjenek fel Ukrajnában – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezetőt a csádi kollégájával, Mahamat Saleh Annadiffal közös sajtótájékoztatóján kérdezték Emmanuel Macron francia elnök friss nyilatkozatáról, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva rendkívül veszélyesnek nevezte az eszkaláció veszélyével járó kijelentéseket.

– mondta.

„Ezért nagyon fontos, hogy sziklaszilárdan és világosan képviseljük saját álláspontunkat. Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani” – figyelmeztetett.

Majd úgy vélte, az némi megnyugvásra ad okot, hogy számos európai vezető világossá tette, hogy nem fognak ők sem csapatokat vezényelni Ukrajnába, ami amúgy homlokegyenest ellentétes lenne a NATO továbbra is érvényben lévő döntésével is. „Tegnap Rómában az olasz külügyminiszter kollégával tárgyaltam, aki szintén világossá tette a számomra, hogy Olaszország sem hajlandó katonák küldésére”.

Az észak-atlanti szövetség két évvel ezelőtt kimondta, hogy nem hadviselő fél, s mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal – emlékeztetett.

„Ez egy érvényben lévő, valamennyi NATO-tagország egyetértésével meghozott NATO-döntés. És ezt a döntést egyelőre nemhogy nem írtuk felül, még csak nem is vitattuk meg, hogy esetleg módosítsuk” – húzta alá.

„Így minden olyan megnyilatkozás, terv, amely arra vonatkozik, hogy esetleg európai katonák tűnjenek fel Ukrajnában, az a NATO jelenleg érvényben lévő döntésével homlokegyenest ellentétes” – szögezte le.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva érintette emellett az Európai Bizottság elnökének háborús kockázatokkal kapcsolatos megszólalását is. Annyit mondott, hogy amióta Ursula von der Leyen vezeti a brüsszeli testületet, azóta az Európai Unió biztonsági és gazdasági helyzete is csak romlott.

„Úgyhogy jó lenne, hogyha a mandátumból hátralévő kis időben már nem tenne olyan nyilatkozatokat, nem hozna olyan döntéseket, melyek az európai helyzetet akár gazdasági, akár biztonsági szempontból tovább rontanák” – fogalmazott.

„Van egy egyértelmű történelmi tapasztalat, amely úgy szól, hogy minden háború tárgyalással ér véget. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán e tekintetben egy kérdőjel maradt, vagy egy kérdés, ami úgy szól, hogy mikor kerül sor ezekre a tárgyalásokra” – jelentette ki.

„Ugye két lehetséges válasz van: hamarabb vagy később. És a kettő hatása között az a különbség, hogy ha később kerül sor ezen tárgyalásokra, akkor több ember hal meg, ha hamarabb, akkor meg kevesebb” – fűzte hozzá.

„És mivel a vége úgyis tárgyalás lesz, ezért mi azt szorgalmazzuk, hogy ez legyen minél előbb, (.) hogy minél több ember életét meg lehessen menteni” – összegzett.