Nagy dobra vernék, ki a jó adós

Ha sikerül megvalósítani az elképzelést, a jövőben a következő jelenet is előfordulhat velünk: besétálunk a bankba hitelkérelmünkkel. Minden papír rendben van, úgy érezzük, sínen van az ügyünk, aztán egyszer csak azzal áll elő az ügyintéző, hogy már túlzottan eladósodtunk, nem vehetünk fel újabb kölcsönt.

[caption id="" align="alignright" width="260"] Ha valaki például nagy összegű hitelt vesz fel lakásvásárláshoz és felkerülne a pozitív adóslistára, akkor nem biztos, hogy másik kölcsönt is kapna.
[/caption]A pénzintézetek ugyanis azt szeretnék elérni, hogy meghatározott célból lekérdezhessék, hogy a hozzájuk forduló ügyfél tartozik-e más pénzintézetnek, és a részleteket rendszeresen fizeti- e. Ezt az úgynevezett „pozitív adóslista” tenné lehetővé számukra. A bankok szerint egy ilyen nyilvántartás tulajdonképpen a lakosságnak lenne jó. A pozitív lista ugyanazon adatokat tartalmazná, mint a negatív lista (BAR-lista): az adós nevét, lakcímét, a hitel típusát, összegét és devizanemét. Az adatok a pénzintézetek számára nyilvánosak. Belenézhetnek például akkor, amikor egy ügyfél hitelkérelemmel fordul hozzájuk. A jó adósok tábora azonban sosem csökkenne, mert erről a listáról senki nem kerülhet le, kivéve, ha menet közben az illető késedelmes fizetővé válik. Ebben az esetben átkerül a BAR-listára. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a „jó adósok” nyilvántartása nem okozna alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot, a hitelező és az adós számára egyaránt hasznos lenne.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos éppen abban kételkedik, hogy az állampolgárok érdekét szolgálná ez a lépés. Véleménye szerint a pozitív adóslista nem csak az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétes, de súlyos alkotmányossági kérdéseket is felvet. Az adatvédelmi biztos közleményében kiemelte: álláspontját mindaddig fenntartja, amíg nem látja egyértelmű bizonyítékát annak, hogy a pozitív lista valóban előnyökkel jár az állampolgárok számára. Szerinte semmilyen formában nincs szükség a pozitív listára. A Magyar Bankszövetség munkatársa, Földi Tamás elmondta: mindkét biztossal szeretnének tárgyalni az ügyről. További kérdéseinkre azonban nem kívánt válaszolni az ügy jelen állásában. Megkérdeztünk néhány bankot az adóslistáról, mindegyikük támogatja a kezdeményezést. „A pozitív adóslista azért lenne előnyös a bankoknak, mert tudná, kik azok az ügyfelek, akik már vettek föl hitelt, és azt rendesen vissza is fizették” – mondta el Katona József, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Ez lehetővé tenné a bank számára, hogy kedvezőbb kondíciókkal adhasson hitelt az ügyfeleknek.

„A pozitív és negatív listás nyilvántartás az ügyfelek és a bankok hitelezési tevékenységét egyaránt elősegítő megoldás lenne, amelyre számos példa akad már Nyugat-Európában” – tudtuk meg Elek Zsuzsannától, a HVB Bank marketingmenedzserétől. A jó adósok így nem lennének kénytelenek a nem fizető adósok miatti banki veszteségeket részben viselni. Erdélyi Csilla, a K&H Bank lakossági PR osztályának vezetője szerint csökkenne a kockázat is. Az ezzel járó felárat jelenleg az ügyfelek fizetik meg. Nem lenne a kölcsönkérelemnél kizáró tényező, ha valakinek le nem zárt hitele van.

Tóth István, a Budapest Bank PR-munkatársa szerint a listával elkerülhető lenne az ügyfelek túlzott eladósodása, a személyes lehetőségeket maghaladó túlterhelés. Ha valaki szerepel a listán, az nem jelenti azt, hogy nem kaphat másik hitelt. Ráadásul a listának köszönhetően valószínűleg javulna.

A felügyelet is mellette van

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is (PSZÁF) támogatja a pozitív adóslista létrehozását. A vállalati ügyfelek esetében már régóta működik ilyen, sőt több európai országban már ennek a lakossági változata is. A legfőbb érv a hazai lista létrehozása mellett az, hogy ily módon csökkenne a hitelezés kockázata – mondta el lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Ennek hatására pedig mérséklődhetnének a banki hitelkamatok is. A hitelintézetek jelenleg nem látják azt, hogy kinek van tartozása.