BAMA

– Hogyan fog játékmackók készítésébe egy fiatal művész?

– Édesanyám járt egy foltvarró-körbe, ahol Horváth Annamáriával is megismerkedett, aki a Pécsi Brummogdát vezeti, ahol a közös munkával egyebek mellett konfliktuskezelésben, a stressz kezelésében is segítenek. Egy alkalommal én is elmentem.

  Szipl Mara az országos első díjjal kitüntetett játékmackóval, Lilivel (fotó: Babos Attila)

– Szerelem első látásra?

– Csak később, két-három éve kezdtem a macikkal komolyabban foglalkozni, amikor otthon ápoltuk azóta elhunyt nagyapámat. Ő szerette, ahogy a macikat készítem. Mivel szomorú emlékhez kötnek, az én mackóim arcán ma sincs hatalmas vigyor.

– Édesanyja is macikat készített?

– Elsősorban a foltvarrás miatt ment a képzőkörbe. Ő varrónő, ahogy a nagymamám is az volt Kiskassán. Emiatt gyerekkorom óta meghatározó volt a számomra a textil, ezért kötődöm hozzá munkáimban is.

– Idén országos első lett a baba- és játékmackó-készítő versenyen a kezdők közt. Mitől jók az ön macijai?

– A nehézséget az jelenti, hogy tud-e valaki személyiséget adni a mackónak. Azt, milyen alakú, stílusú, hogy nyurgább, kövérebb, alacsonyabb lesz, azt az anyag dönti el, a személyiségét, fő karakterét azonban az arca adja, amit utolsóként készítek el.

– Kik, kiknek vesznek mackót?

– A kézzel varrott, egyedi macikat jobbára felnőttek veszik, elsősorban maguknak. Érdekes, de valahogy mindenki magára, személyiségére hasonlító darabot választ, mondhatni kiválasztják egymást.

– Macikészítőként szeretne híres lenni?

– Nem feltétlenül. A tanítás is vonz, voltak sikerélményeim, vallom, hogy bárkit meg lehet tanítani úgy rajzolni, alkotni, hogy élvezze, amit csinál, ne érje csalódás. A textil azonban másképp is vonz: most festett textilképekkel kísérletezem.