Még alakulóban a pécsi Felsővámház utca

A Búza tér valóban formás képet mutat, ám a város egykori nyugati kapuja – a Király utca sétálószakaszának részbeni meghosszabbítása, az üzletek, vendéglátó egységek lassú kitolódása ellenére – a mai napig nem tudta visszaszerezni egykori pezsgését, vonzerejét. Sokan úgy vélekednek, hogy ennek elsődleges oka a kispiac átmeneti tetszhalottsága, hiszen az immár tíz éve bezárt zöldség-, gyümölcs- és használati cikk kereskedelmi területet nem tudta pótolni az időközben életre hívott helyi termelői piac sem.

Hiába azonban a neki szánt funkciót egyre inkább betöltő rendezvénynegyed, a biztonság megítélésében éveket vetett vissza a Bándy-gyilkosság. Talán ma már egyre kevesebbeknek jut eszébe a szörnyű bűneset, amikor saját, vagy esetleg gyerekeik programjait szervezik ebben a körzetben, a múlt lassan fakul.

Ezen a téren is olyan a kettősség, mint városképi szempontból. A Búza tér A-kategóriás iroda- és lakóházát, illetőleg a Ledina felé közeledve a félig a földbe mélyesztett aprócska lakóházat nézve ki-ki eldöntheti, melyik inkább a városrész valódi arca.Naponta sok ezer autós húzza hasznát a tér keleti oldalán kialakított körforgalomnak, talán a gyalogosok átkelése is biztonságosabb lett, de a keleti irányú fejlődést nem gyorsította a közlekedési fejlesztés. Pedig sokan vélekedtek úgy, hogy az EKF-év, a Zsolnay-negyed kialakítása nagyon rövid idő alatt vezet a városrész, különösen a Felsővámház utca fejlődéséhez. Az utcában nyomokban már lehet látni új ingatlanok növekedését, de még mindig túlsúlyban vannak a múltra emlékeztető öreg, lerobbant házak.
A lassú átmenetet igazolják a mérsékelt növekedést mutató buszforgalmi adatok is, amit viszont nem lehet elvitatni: a bicikliút teli találat volt (itt is). Nincs olyan évszak, amikor a kerékpárosok ne használnák ki a részükre kialakított közlekedési folyosót.

A Király utca a főtér felé billen

– Személy szerint nagyon sokat vártam attól, hogy a Búza tér felújítása, a Király utca második felének sétálóvá tétele, illetőleg a Zsolnay-negyed városba való illeszkedése forgalomnövelő tényező lesz – mondta érdeklődésünkre Kosári Aurél műkincskereskedő. – A közvetlen környezetünk valóban szebb lett, új házak épültek, javultak a közlekedés feltételei, talán a közbiztonság is pozitív irányba változott, az új külső azonban mégsem hozta meg a várt élénkülést. Személyes tapasztalatom az, hogy a Király utca még mindig a főtér irányába billen.

Széles is, Nagy is, és kicsit Vorosilov

Névváltozásaiban szépen nyomon követte a városrész alakulását, fejlődését a Felsővámház utca. A teljesség igénye nélkül ez az utca viselte többek között a Budai, a Pécsváradi út nevet, de volt Ország út, Fő út, valamint Széles és Nagy utca is. Sőt: 1950-ben a szovjet hadvezér, Vorosilov marsall volt rövid ideig a keresztapja, ‘56-ban azonban visszakapta a eredeti nevét. A vámház elnevezést a város Budai kapujánál álló, majd a Zsolnay-gyár szomszédságába költöző vámházról kapta. Történetének érdekes momentuma, hogy Széles utcaként 1873-ban fogadta be az akkor Körösztös Imre építőmester tervei alapján megépült elemi iskolát.

Hiába azonban a neki szánt funkciót egyre inkább betöltő rendezvénynegyed, a biztonság megítélésében éveket vetett vissza a Bándy-gyilkosság. Talán ma már egyre kevesebbeknek jut eszébe a szörnyű bűneset, amikor saját, vagy esetleg gyerekeik programjait szervezik ebben a körzetben, a múlt lassan fakul.

Ezen a téren is olyan a kettősség, mint városképi szempontból. A Búza tér A-kategóriás iroda- és lakóházát, illetőleg a Ledina felé közeledve a félig a földbe mélyesztett aprócska lakóházat nézve ki-ki eldöntheti, melyik inkább a városrész valódi arca. -->