NAV-razzia a Zsolnay-gyárban

„Volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének” – ez a címe annak a sajtóközleménynek, amelyet a pécsi polgármesteri kabinetiroda juttatott el kedd délután a Dunántúli Naplóhoz azt követően, hogy megírtuk: a NAV bűnügyi nyomozói megszállták a manufaktúrát, lefoglalásokat hajtottak végre, és több dolgozót is elvittek kihallgatásra, miután valaki költségvetési csalás miatt feljelentést tett a Zsolnayt érintően.

A polgármesteri kabinetiroda azt írta, hogy „az információk szerint az átfogó vizsgálat eredményeként eddig több dolgozót is kihallgattak, illetve elkísértek a nyomozók, köztük a cégvezetőt is. Mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink”.

Majd úgy folytatták, hogy talán ez a történés is mutatja, s érthetővé teszi mindenki számára, miért volt szükség korábban a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítésére, azaz védelem alá helyezésére.

Kuperczkó Adrienn, a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense az MTI megkeresésére közölte, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást, további tájékoztatást azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt adni.

Két hete írtunk arról, hogy a gyár többségi tulajdonosa kizárná a pécsi önkormányzathoz és a Pécs Holdinghoz kötődő két tagot a Zsolnay Zrt. közgyűléséből. Ahhoz előzetesen kell az igazgatóság döntése, ami már megvolt, kell egy közgyűlési határozat, amit elviekben pénteken meghozhatnak, mivel elég hozzá a többségi tulajdonos szavazata. Azt követően adhatnak be tagkizárást kezdeményező bírósági keresetet, de az érintett tagok szavazati jogát akár azonnal felfüggesztheti a bíróság.

A város és a kisrészvényesek eddig nem tudták érvényesíteni érdekeiket?

Lapunk megtudta, hogy Pécs önkormányzata, több kisrészvényes és a Zsolnay-örökösök dr. Szabó Iván ügyvédet kérték fel nemrég arra, hogy képviselje érdekeiket „a Zsolnay-gyár védelme, illetve jövője érdekében”.

Olvasóink emlékezhetnek: Szabó Iván korábban már többször képviselte a pécsi önkormányzatot nagy vitás ügyekben, ő vezényelte le a Pécsi Vízmű és a Pécsi Közlekedési Zrt. székházának elfoglalását is.

Megkerestük Szabó Ivánt, aki azt mondta, a Zsolnay Zrt.-ben három héttel ezelőtt megtartott közgyűlésen már ő képviselte – akkor első alkalommal – a megbízói érdekeit.

– Tapasztalataim szerint eddig nem kapott megfelelő hangsúlyt a kisebbségi tulajdonosok és a város érdekképviselete és érdekérvényesítése, ennek megfelelően pedig a gyár ügyeibe, pénzügyi helyzetének alakulásába, a porcelán termékek vagy az épületkerámiák gyártásába, az értékesítés körülményeibe sem kaptak betekintést – fogalmazott.

Hozzátette: ezen szeretnének változtatni a város és a kisrészvényesek, és megszüntetni azt a gyakorlatot, amely immáron két éve zajlik a többségi tulajdonos irányításával.

Az ügyvéd emlékeztetett: 2014-ben egy erősen vitatott ingatlanapport révén sikerült csak előteremtenie a gyár többségi tulajdonosának a gyár megvásárlásakor a szindikátusi szerződésben vállalt 500 millió forintos tőkejuttatást. Az utolsó, 300 milliós részletet fizette ki egy hajmáskéri volt lőtér beszámításával. Ezáltal a részesedése meghaladta a részvények 80 százalékát, így gyakorlatilag egymaga meghozhat minden döntést a Zsolnay Zrt. közgyűlésén. Szabó Iván szerint erre vezethető vissza a két fél, a többségi tulajdonos és a város kapcsolatának megromlása.

– A gyár jövőjével kapcsolatban az egyetlen lehetősége az önkormányzatnak a szavazatelsőbbségi részvényekben van. Ezek függetlenek a névértéktől, ez alapján az önkormányzatnak vétó joga van bizonyos kérdésekben, például nem szüntetheti meg, nem telepítheti át a porcelángyártást a tulajdonos. Tagkizárás kérdésében viszont nincs vétó joga az önkormányzatnak. Így elvileg lehetséges, hogy Pécs ellen indítanak majd egy kizárási pert, és amennyiben ezt megnyeri a tulajdonos, akkor a város a szavazatelsőbbségi részvényeiből eredő jogaival sem élhet.

Megfélemlítésként értékelték, de megtarthatják a pénteki közgyűlést

A Zsolnay igazgatóságának elnöke, Cséplő Petra, a többségi tulajdonos Bachar Najari felesége azt mondta lapunknak, hogy mintegy negyven munkavállalójukat kihallgatták, többeket el is vittek a helyszínről, őrizetbe azonban nem vettek senkit. Nem értette, miért fogalmaz olyan egyértelműen és sarkosan az önkormányzat, hiszen egyelőre még csak nyomozás folyik, ráadásul a keddi nap jegyzőkönyve szerint semmi sem utal bűncselekményre. Azt még fontolgatják, hogy a történtek miatt ők is jogi lépéseket tesznek, azt sem zárta ki, hogy feljelentéssel élnek majd.

Arra a kérdésünkre, hogy a kedden történtek után megtartják-e a most péntekre összehívott közgyűlést, és megszavazhatják-e a tagkizárás kezdeményezését, úgy felelt, hogy megfélemlítési kísérlet történhetett, de nincs változás a terveiket illetően.

Végül emlékeztetett arra, hogy a botrányosnak kikiáltott 300 milliós ingatlanapport ügyében a Pécs Holding a Kúriáig vitte az ügyet, de ott is nekik adtak igazat, most is hasonlóra számít.

A Pécs Holding által, az apport miatt indított perrel kapcsolatosan arról értesültünk, hogy a bírósági beadványban nem a 300 milliós értéket vitatták, sem azt, hogy egy ilyen ingatlanra szüksége lehet-e a gyárnak, hanem azt, joga volt-e a többségi tulajdonosnak ingatlannal biztosítani az apportot.

Dr. Szabó Iván erről azt mondta: „az önkormányzat által felkért jogászok az eljárás módjára vonatkozóan tettek észrevételt, ugyanakkor az értéket nem vitatta senki”.

Beterhelt ingatlanok

„A szindikátusi szerződés szerint mindegyik fél vállalta, hogy a másik félnek okozott károkat a polgári jogi szabályok figyelembevételével teljes körben megtéríti” – ezt írták nemrég érdeklődésünkre a városházáról. Azt kérdeztük, igaz-e, hogy a Zsolnay Zrt. több száz milliós MFB-s hiteltartozására fedezetet részben még ma is pécsi önkormányzati tulajdonú ingatlanok nyújtanak. Illetve, hogy a városvezetés milyen biztosítékokat kért és kötött ki a részvényeladást rögzítő, Bachar Najarival aláírt szindikátusi szerződésben arra az esetre, ha Najari nem fizeti vissza a hitelt.

Szabó Iván azt mondta, tudták, a gyárnak több tartozása is van, mert több tartozásra az önkormányzat vállalt garanciát. A gyár egyik hitelét több önkormányzati ingatlanra is ráterhelték, ezért tudtak a lejárt tartozásokról, a felszámolás sem volt kizárható, ezért is kezdeményezte a város a gyár stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítését.

Korábban írtuk: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói szállták meg kedden reggel a Zsolnay-gyárat Pécsen - értesült a Dunántúli Napló. Információink szerint az átfogó vizsgálat egy bejelentés nyomán indult a cégnél, amelynek eredményeként több dolgozót is kihallgattak, illetve elkísértek a nyomozók, köztük a cégvezetőt is.

Kérdéseinkkel megkerestük a gyár igazgatóságának elnökét, Cséplő Petra későbbre ígért tájékoztatást. A vezető elárulta, hogy jelenleg nem tartózkodik Pécsen és nehezen tud kommunikálni a gyárban tartózkodó munkatársaival - de a mai nap folyamán mindenképpen tájékoztatást kívánnak adni.

A nagy múltú gyár többségi tulajdonosa és a várost résztulajdonosként képviselő Pécs Holding között a közelmúltban kiélesedett a szembenállás. Páva Zsolt polgármester két hete úgy fogalmazott lapunknak: kitört a háború.