Egy sor egyetemi képzés nem indul el jövőre

Bár az átalakításról már jó ideje tudni lehet, mostanra vált bizonyossá, hogy mely területeken nem lehet jövő szeptembertől tanulni.
A jövőre megszüntetendő szakok közül több kifejezetten népszerű volt az elmúlt években. Az andragógia például egy ideig a bölcsészettudományi terület sztárja volt: 2011-ben még 5456-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 2012-ben több mint 3400-an, majd elsőként került az olyan képzések közé, amelyekre csak az igen magas központi ponthatárt elérő felvételizők kerülhettek be.

A 2015-os általános felvételin már csak 685-en, a 2016-os eljárásban 620-an jelentkeztek andragógiára. A társadalmi tanulmányok is népszerű volt a felvételizők körében: a 2012-es általános felvételin 730-an, 2014-ben 616-an, az idei általános eljárásban 587-en jelölték meg. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki képzést ennél jóval többen jelölik meg évről évre:  2011-ben 1960-an jelentkeztek, 2015-ben 1756-an, a legutóbbi általános felvételin 1486-an.
Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy van még egy „menekülési útvonal”: a keresztféléves képzés. A keresztféléves jelentkezési időszak ezekben a napokban indul el, a képzéseket a napokban megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza. Fontos tudni, hogy legfeljebb öt képzést jelölhető meg, a februárban induló képzések jelentkezési határideje november 15., a bejutásokról január második felében hoznak döntést.

Veszélyben?

A mostani képzés-megszüntetés egyik legfontosabb kérdése az, hogy vajon a közeljövőben történik-e még hasonló. A központilag meghúzott magas bejutási pontszám sokak szerint bizonyos szakoknál egyértelműen a jövőt rombolja le, visszafogott módon. Hogy egyszerűsítsünk: ha egy képzésre mondjuk 455 a központi ponthatár, akkor csak az azt elérőket lehet felvenni – igen ám, de mi van akkor, ha egy vidéki egyetem ilyen képzésére csak hárman jutnak be így? Akkor előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy van-e értelme továbbvinni ezt a szakot...

Tüntettek is

Amikor tavaly tavasszal kiszivárogtak az első hírek a szakok, képzések (sőt, esetleg egyetemi karok) megszüntetéséről, a hallgatók komoly tüntetésbe kezdtek a fővárosban. A diákok több alkalommal is az utcára vonultak, autonómiát követelve – ahogy egy akkori felszólaló fogalmazott, „nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem.” A tüntetések bizonyos szempontból eredményesek voltak, hiszen tavaly ősszel nem történtek meg a drasztikus szak-megszüntetések, a képzések kivezetése fokozatosan valósult meg.

Mozgókép nélkül

A mozgóképkultúra és médiaismeret megszűntetése azért érdemel külön figyelmet, mert nagyjából egy évtizeddel ezelőtt még ez volt az egyik legpontosabb jövőképpel bíró képzés – azon egyszerű okból, hogy a középiskolai médiatanároknak az oktatáshoz szükségük volt egy itt szerzett diplomára. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra kiderült, hogy mégsem olyan fontos az az oklevél, mostanra pedig az is világossá vált, hogy a képzés maga sem lényeges, úgyhogy különösebb társadalmi felháborodás nélkül ki lehet vezetni.

A megszűnő, illetve átalakuló szakok listája

Agrár képzési terület
állattenyésztő mérnöki,
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 2017-től vidékfejlesztési agrármérnökire módosul
informatikus és szakigazgatási agrármérnöki,
környezetgazdálkodási agrármérnöki,
növénytermesztő mérnöki.

Bölcsészettudomány képzési terület
andragógia
A történelem régészet szakirányú alapképzési szak 2017. évi keresztféléves képzésben hirdethető utoljára, ezt követően a szakirány csak önállóan, régészetként indulhat.

Gazdaságtudományok képzési terület
gazdaság- és pénzügy- matematikai elemzés (osztatlan képzésként indul a jövőben)
közszolgálati

Műszaki képzési terület
had- és biztonságtechnikai mérnöki

Művészet képzési terület
építőművész (osztatlan) csak alapképzésben indul
film- és videoművészet: gyártásvezető
film- és videoművészet: kameraman
film- és videoművészet: filmdramaturg (osztatlan)
a mozgókép alapszak kiegészül kameraman, gyártásszervező, dramaturg szakirányokkal
iparművészet: alkalmazott látványtervezés, ami látványtervezésre módosul.
iparművészet: design- és művészetelmélet, ami designkultúrára módosul.
iparművészet: fémművesség
iparművészet: kerámiatervezés
iparművészet: üvegtervezés

Művészetközvetítés képzési terület
mozgóképkultúra és médiaismeret
elektronikus ábrázolás
képi ábrázolás
kézműves
plasztikai ábrázolás
ének-zene (egyházzene, karvezetés, népzene szakirányokkal), ami zenekultúrára módosul.

Orvos- és egészségtudomány képzési terület
orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, ami orvosi  diagnosztikai analitikusra módosul.

Sporttudomány képzési terület
humánkineziológia
rekreációszervezés és egészségfejlesztés
sportszervező
testnevelő-edző csak edzőre módosul.

Társadalomtudomány képzési terület
kulturális antropológia
politológia, ami már politikatudományként jelölhető meg a szeptemberi felvételinél
társadalmi tanulmányok