Háromkirályok, avagy mecseki harcok föld alatt és föld felett

– Mit tudnak a mai fiatalok az 56-os időszakról?
– Remélhetőleg sok minden fennmaradt az idő rostáján. Mindenesetre a pécsi 56-os szervezetek most a 60 éves jubileum alkalmából az események szellemiségét szeretnék továbbadni az új nemzedéknek. A térségben 41 iskolát kerestünk fel, és eszmei stafétabotként nemzeti zászlót adományozunk nekik.

– Mennyien élnek még a mecseki harcosokból?
– Kora tavasszal 24 főt számolt össze az akkor alakuló emlékbizottság, akik most emlékplakettet kapnak. Sajnos időközben már hárommal kevesebben lettünk.

– Miről szól az első könyve, az Egy medikus barangolásai börtönországban?
– Az a memoár 12 évvel ezelőtt született, és személyes visszaemlékezés a pécsi 56-os őszi egyetemi történésekről, a bírósági procedúrámról, a börtönévekről.

– Az új kötet címe Háromkirályok. Gyanítom, ebben sem karácsonyi történetek kaptak helyet.
– Gáspár Ferencről, Menyhért Márkról, valamint Boldizsár Andrásról, három gimnáziumi osztálytársról szól, 1944-től fél évszázadon halad végig három Pécshez kapcsolt élettörténet, és személyes élmények alapján beszámolnak a holokausztról, a német megszállásról, a nyilas időszakról, az oroszok bejöveteléről, az 56-os forradalomról, a mecseki harcokról, a szocialista korszakról. Az egyik szereplő bányaorvos, így előkerülnek a valóban megtörtént mecseki szenes bányakatasztrófák is, gázkitörések, sújtólégrobbanások.

– Bányaorvos volt 28 éven át. Ez is egyfajta visszaemlékezés?
– A leírt események teljes mértékben hitelesek, de a szereplők fiktívek. Tény, hogy orvosi diplomával a kezemben 1964-ben közölték velem, tűnjek el Pécsről, ne is reménykedjek klinikai pályafutásban. Komlón, Zobák-bányán kaptam munkát, és hamar bányamentő lettem, aztán orvosként az elsők között segédkeztem a föld alatt a tömeges munkabaleseteknél. Fura fintora a sorsnak, hogy a rosszakaróim mindezt büntetésnek szánták, én viszont az életem ezen esztendőit semmivel nem cserélném el. Másfél ezer embernek voltam az „Orvosa”, és befogadtak a bányászok.

– Mi lesz az új könyv sorsa?
– Bolti forgalomba kerül, ugyanakkor 400 példányt pécsi, baranyai iskolák kapnak meg, ahol jutalomkötetként adják a diákoknak, és az iskolai könyvtárakban, történelemórákon is előkerülnek.

– Vajon jól sejtem, hogy akkor most pedig jöhet a következő kötet?
– Tény, hogy van egy csomó novellaszerű családi történetem, miután édesapán székely volt, és hozta magával Erdélyből. Bár 82 éves vagyok, azért ezeket az igaz családi meséket kutyákról, lovakról, falusi környezetről szeretném még megjelentetni.

A bánya orvosa

Dr. Debreczeni László 1934-ben született Kaposváron. A Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatójaként 1956-ban a Diákparlament elnöke volt és az orvosegyetemi zászlóalj tagja, amiért 1957-ben három év és hat hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben fejezhette be tanulmányait. A mecseki szén- és uránbányászatban dolgozott 28 évig bányaorvosként, az ÁNTSZ tiszti főorvosa volt 2002-es nyugdíjazásáig. Első felesége 30 éve meghalt, második felesége, Margit orvos, az ÁNTSZ-től ment nyugdíjba. Lánya Júlia (57), unokája, Kristóf (28) biofizikus, az USA-ban doktorandusz.