Jobb félni

Nálunk tényleg minden csoda három napig tart, génállományunk ennyi idő után minden botrányt, minden megoldatlan kérdést kitöröl az agyunkból.
Itt van mindjárt a madárinfluenza. Eddig azzal nyugtathattuk magunkat, hogy messze van, most meg, ahogy elért Romániába, mindjárt kész a válasz: felkészültünk rá, van anynyi oltóanyag, hogy az egész országnak elég legyen. Sőt, az egészségügyi minisztert meg a tiszti főorvost be is oltották, ha egy unalmasnak induló napon beüt a vész, jó tudni, hogy lesz magyar túlélő. Más kérdés, hogy nem biztos, az oltóanyag ér-e egyáltalán valamit, s azzal sem vagyunk tisztában, mivel is állunk szemben. Madarak elhullottak eddig is, megmagyarázhatatlan betegségek néha felütik a fejüket.

Hollywoodban már kopognak a billentyűzetek tudósokról, akiknek nem hitt a kormány, s akik végül csak fél Ázsia dicstelen pusztulása után bírták rávenni Washington – vagyis a világ – urait, vegyék végre komolyan a veszedelmet. De errefelé nem lehet pánikot kelteni, annyi minden történt már itt, sokkal jobb azt hinni, megint csak vaklárma az egész. Jobb elhinni azt, hogy talán nem is a lassan terjedő kórból fejlődik ki a rettegett világjárvány, sőt, ilyen nem is lesz. Rettegni persze nem érdemes, van jobb dolgunk is, meg egyszer úgyis meghalunk. Mivel a magyar ember a saját egészségügyi problémáinak fájdalmai miatt is csak három napig aggódik, egyelőre az orvosoknak sem kell tartani ostromtól. De a Romániában elhullott állatok esetét és az ENSZ figyelmeztetését azért mégsem kellene a szokott tempóval elfelejteni: az immunrendszerünk már így is romokban, s az orvostudomány az elmúlt néhány évtized betegségeivel sem tudott eddig megbirkózni. Tessék inkább félni, mint megijedni!