Aláírást gyűjt a rákliga

A rákgyógyítás hatékonyabbá tétele, vagy a betegekkel packázó rendelkezés? Ez a kérdés foglalkoztatja a daganatos betegeket és a gyógyításukban részt vevő szereplőket azóta, hogy a Nemzeti Rákellenes Program egyik lépéseként 2005. december 1-étől az addigi mintegy 450 kezelési helyszín helyett mindössze 48 intézményben folytatható a sugár- illetve kemoterápiás kezelés. A betegek háborognak, saját szempontjukból többnyire joggal: vannak olyan megyék, ahol mindössze egy-két intézmény végezheti a rákbetegek gyógyítását. Ennek megfelelően nem ritka, hogy egy-egy páciensnek ötven-hatvan, sőt, ennél is több kilométerre kell utaznia otthonától, hogy megkapja például kemoterápiás kezelését. A kúra után rendszerint rosszulléttel küzdő pácienseknek gyakran tömegközlekedéssel kell hazautazniuk, a kezelések idején pedig jelentős többletköltséget jelent a családnak a beteglátogatás.

Éppen a fentiek miatt kezdett aláírásgyűjtésbe a Magyar Rákellenes Liga siófoki szervezete. Aktivistáik eddig mintegy kétezer szignót gyűjtöttek össze az ellen tiltakozva, hogy a decemberi rendelkezés értelmében megszüntették a kemoterápiás kezeléseket a siófoki kórházban. Sok daganatos beteg egyszerűen nem vállalja az utazást Kaposvárra vagy Székesfehérvárra. „Kétségbeesett betegek segítségkérő leveleinek sokaságát kapjuk” – állította Reichert Margit, a Rákellenes Liga siófoki szervezetének az elnöke. Mint mondta: a gyógyító centrumokat kijelölő rendelkezés szakmailag nyilván helyes, ám szerinte betegellenes.

Nem ért egyet szervezete siófoki vezetőjével Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. A reggel.hu-nak elmondta: világszerte tapasztalatok sokasága igazolja a gyógyító centrumok működését. Hozzátette: elsősorban a betegek érdeke, hogy a gyógyításhoz egy helyen legyen minden szükséges osztály, például a szaksebészet, belgyógyászat, szövettan, megfelelő felkészültségű és képzettségű szakemberek. Tavaly decemberig ugyanis olyan helyeken is folyt kemoterápia, ahol nem volt megfelelő szakorvos. Előfordult az is, hogy a daganatos műtétekben járatlan sebészek nem megfelelően operálták meg a betegeket. Ugyancsak sok esetben történt meg, hogy az eredményesen műtött páciensek nem kapták meg az operációt követő utókezelést, mely következtében betegségük hónapok múltán kiújult. Ezek a problémák a kifejezetten rákbetegek gyógyításával foglalkozó centrumokban, összehangolt csapatmunkával elkerülhetők – véli az elnök.

Az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban havonta mintegy negyven rákos beteget gyógyítottak állami támogatással, de a decemberi átalakítás miatt elestek ettől a lehetőségtől. A betegek a fővárosba vagy Tatabányára utazhattak volna kezeltetni magukat, ha a város nem biztosította volna a szükséges költségeket. Így továbbra is ellátják a daganatos betegeket. A kórházban tervezik egy 15 ágyas onkológiai osztály létrehozását. 2007. július 1-ig az ellátás az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik.

A szervezeti átalakulás több esetben félreértésekhez is vezetett. Így például cáfolni kellett, hogy december 1-jétől az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetben megszűnt volna az onkológiai ellátás. Somorjai Béla, az intézmény onkoterápiai osztályának adjunktusa arról tájékoztatott, az egri kórház osztálya 1/A minősítésű besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy december 1-jétől törvényes keretek között minden Magyarországon adható és szakmailag indokolt kezelést biztosíthat a betegei számára.

Kevesen gyógyítják a daganatos betegeket

Magyarországon mindössze 400 szakképzett onkológus, azaz rák-szakorvos praktizál – számuk kevesebb, mint ahány helyszínen korábban daganatellenes kezelés folyt az országban. Ennél lényegesen több kellene. A problémát tovább fokozza, hogy a hazai orvosegyetemeken nem épült be az alapképzésbe a rákgyógyászat – az ilyenfajta tudást csak diploma utáni képzésben lehet szerezni.