Paskai László ügynök volt az ÉS szerint

A történész szerint Paskai kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, mindenkiről igyekezett előnyös információkat közölni 1965 és 1972 között. Ungváry szerint Paskai esete arra bizonyíték, hogy „különösebb lealjasodás nélkül is lehetett valaki hálózati személy”.

Tavaly februárban egy 219 főt tartalmazó ügynöklista került fel az internetre, melyen öt másik katolikus egyházi vezetővel együtt már akkor is szerepelt Paskai neve. Az érintett papok akkor cáfolták meggyanúsításukat. Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy a média után a legtöbb ügynököt az egyházakból, főként a katolikusból szerveztek be, elsősorban zsarolások útján.

Paskai László a cikk ismerete nélkül nem kívánta kommentálni az ügynökvádat. „Nem ért bennünket váratlanul a cikk megjelenése, viszont annak időzítése egyértelműen politikai indíttatású, több vonatkozásban is” – írta közleményében Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. „Úgy látszik, hogy amíg az érintettek nem perelnek, addig minden hiábavaló” – reagált az ÉS cikkére Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos szerint rossz üzenet, ha azt sugallják, hogy a jelenlegi szabályozás nem jó, s teljes nyilvánosságra lenne szükség.

Bozóki András, kulturális miniszter szerint már 1990-ben el kellett volna fogadni az ügynöktörvényt. Szabó István, a szintén ügynökügybe keveredett filmrendező kapcsán megjegyezte, hogy „a művészi nagyság és az emberi tartás néha nem esik egybe.”