Sok mozgással a Parkinson-kór ellen

[caption id="" align="alignleft" width="144"] Kevesebbszer betegszenek meg, akik rendszeresen sportolnak
[/caption]A Parkinson-kór olyan idegrendszeri megbetegedés, amely mozgásszervi zavarokat okoz. Jellemző, hogy a beteg végtagjai még nyugalmi állapotban is erősen remegnek. A betegséget a dopamin nevű ingerületátvivő anyag hiánya okozza. Ez bizonyos agysejtek pusztulása következtében alakul ki. Egyelőre a Parkinson-kór nem gyógyítható, de a tüneti kezelések egyre hatékonyabbak.

Hazánkban 15–20 ezerre tehető jelenleg a betegek száma.
A Parkinson-kór egyformán érinti mindkét nemet. Korábban már kiderült, hogy a tevékeny emberek körében kisebb az esélye az idegrendszeri elváltozások kialakulásának. Állatkísérletek igazolták, hogy a rendszeres testedzés jelentősen lassíthatja a Parkinson-kór miatti sejtpusztulást az agyban.

Nagymértékben csökkenti a betegség halálozási arányát a séta, a kertészkedés vagy a tánc. Erre az eredményre jutottak amerikai kutatók, akik nyolc éven keresztül figyelték az ötven-hatvan évesek életmódját. Azok között, akik a vizsgálat idején hetente legalább egyszer mozogtak, 38 százalékkal kisebb volt a halandóság, mint a lusták körében.

Különösen fontos a mozgás a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, vagy szív-és érrendszeri betegségben szenvedőknek, náluk duplájára növekszik a túlélés esélye az otthonülőkkel szemben. Elterjedt az a tévhit, hogy a szívbetegek nem végezhetnek semmilyen mozgást, mert ez növeli a szívinfarktus veszélyét. Ezzel szemben a vizsgálatok kimutatták, hogy akik idős korban is tevékeny életet élnek, azok nemcsak hogy ritkábban betegszenek meg, hanem tovább is élnek.