BAMA
Baranya vármegyei hírportál
Főbb szerepei. Drágán add az életed!; Az utolsó cserkész; Az árral szemben; Tizenkét majom; Az éj színe; Ponyvaregény; Az ötödik elem.
1887. március 19-én született Budapesten. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el, pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910 között ismét Szabadkán, Nagyváradon (1910-1913), majd a Királyi Színházban (1913-1914) és a Royal Sörkabaréban játszott. 1916-1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban, és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Mindenütt nagy sikert aratott. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja, 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt. 1935-1937 között a Víg, 1937-1938-ban a Magyar és Andrássy Színházhoz kötötte szerződés. 1939-ben az USA-ba települt, ahol alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Filmvállalatok közül egyik sem alkalmazta, utolsó évei keserűségben teltek. 1941. október 6-án hunyt el New Yorkban, Kobas néven temették el és sírjára csak jóval később akadtak rá.
Teljes nevén: Marie Alexandrine Freiin von VetseraA bárókisasszony 17 évesen, Rudolf koronaherceggel, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösével együtt halt meg, annak mayerlingi vadászkastélyában máig tisztázatlan körülmények között.Az uralkodócsalád érdekében a kettős haláleset pontos körülményeinek felderítése elmaradt. Az ellentmondó nyomok és vallomások alapján lehetséges, hogy a leányt a trónörökös ölte meg, aki aztán öngyilkosságot követett el, vagy mindketten öngyilkosok lettek. Lehet, hogy egymást ölték meg, és az is, hogy valaki más ölte meg mindkettőjüket. Felmerült, hogy a halál időpontjában a leány terhes volt.
Jogi diplomájának megszerzése után két évig a bécsi, majd a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. 1872-től 1890-ig Münchenben élt, sokat foglalkoztatott festőművésszé vált. 1879-től 1882-ig elnöke volt a müncheni Magyar Egyesületnek. 1890-ben Budapesten telepedett le. Részt vett a főváros művészeti életében. 1911-ben visszaköltözött szülőfalujába Magyarkeresztúrra és haláláig ottani birtokán élt.Akadémikus stílusú népies tárgyú életképekkel vált ismertté, későbbi munkáin festészete oldottabbá, derültté vált. Hazatérése után portré- és szentképfestészettel, illetve könyvillusztrációval is foglalkozott. Az 1890-es években a főváros egyik legkeresettebb gyermekportré-festője volt. Műveivel minden évben részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. Az 1908. évi londoni világkiállításon elnyerte a világkiállítás nagydíját. Pályája késői szakaszára erősen hatott Munkácsy Mihály művészete. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria, illetve soproni, miskolci és aradi múzeumok őrzik.
Az első Afrika-kutatók hittérítők is voltak. Livingstone 1841-ben ment először Afrikába, 1849-től Dél- és Közép-Afrikában kutatott fel addig ismeretlen területeket. 1855-ben a zambézi Viktória-vízesést fedezte fel, Tanganyika és Uganda nagy részét is feltérképezte, 1856-ban pedig elsőként utazta be Dél-Afrikát a nyugati részétől a keletiig. Mivel 1871-ben már négy éve semmi hírt nem kaptak róla, a "New York Herald" megbízta Henry Morton Stanley, brit újságírót és Afrika-kutatót a felkutatásával, aki nyolc hónap múlva a Tanganyika-tónál így üdvözölte az eltűnt hittérítőt: "Dr. Livingstone, ha jól sejtem."
Szent József az I. században élt ács, Szűz Mária jegyese és Jézus nevelőapja.