Egyéb

2005.07.11. 00:00

Összedől a világ nélkülem!

Sokat dolgozni nem bűn, de nem árt tudni, hol a határ. Vannak, akik felesleges energiáikat, a feszültséget vezetik le a tennivalókkal. De akadnak, akik képtelenek elszakadni munkájuktól.

Árvay N. Tivadar

[caption id="" align="alignleft" width="224"] Előbb-utóbb kimerül, elfogy az energiája, ha egyedül próbálja elvégezni a munkatársaira bízott feladatokat
[/caption]A beteges munkaalkoholisták azt hiszik, nélkülük megáll az élet. Rettegnek, ha másra kell bízniuk egy feladatot. Inkább naponta túlóráznak, korábban mennek dolgozni, hogy ne csússzon ki kezükből az irányítás. Többségük nem csupán a rájuk bízott dolgokkal foglalkozik. Néhány hét alatt aztán a kollégák is hozzászoknak ehhez, elkényelmesednek, hajlamossá válnak megfeledkezni a rájuk bízott feladatokról. Ez rengeteg félreértésre, konfliktushelyzetre ad okot. A felelősség áthárítása ugyanis nem megy olyan egyszerűen, mint a munka átvétele.

Előbb-utóbb a legkeményebb emberek is elfáradnak, jobb esetben csak néhány nap pihenőre vágynak, rosszabb esetben akár belebetegedhetnek a vad hajtásba. Hirtelen kiesésük hatalmas felfordulást okozhat. A hátukon hordozott teendők gazdái ekkor döbbennek rá, hogy mekkora segítséget jelentett a szorgos munkatárs. Jönnek a kínos jelenetek, egymásra mutogatás, hogy kinek mit kellene elvégeznie. Persze a végén kiderül, hogy ki volt a hunyó, de az addig nagy tiszteletnek örvendő munkamániás rövid idő alatt árulóvá, kiközösítetté válhat.

Számos oka van tehát annak, hogy miért nem szabad többet vállalnunk a ránk bízottaknál. Legfontosabb az egészségünk. Normális körülmények között egy munkakör annyi feladattal jár, amennyi az előírt nyolc órába belefér. A modern kor rohanó világában, a multik gazdaságosságra törekvő szemléletmódjában azonban néha többet is elvárnak a dolgozóktól. Az állandó hajtás, a vele járó stressz és a folytonos koncentráció gyorsan felőrli az idegeket, szervezetünk tartalékai kimerülnek. Fáradtság, levertség jelentkezik, romlik a teljesítmény, könnyen becsúszhat egy hiba. Gondot jelenthet az is, amikor a munka hőse szabadságra készül. Bejelentését rémült arcok, felbolydult légkör fogadja. A lazsálók pánikba esnek, van, aki ekkor szembesül azzal, hogy milyen feladatokat hanyagolhatott addig. Ha nagy a baj, a főnök úgy dönthet, a pótolhatatlan kollégának maradnia kell, a pihenés várhat. Kínos pillanatokat szerezhet az addig szorgalmasan robotoló munkatárs azzal is, ha hirtelen úgy dönt, mégsem hajlandó mások terhét cipelni. Ilyenkor a kollégák úgy érezik magukat, mintha aznap léptek volna be a munkahelyükre. Nemcsak a feladatok ismeretlenek, de gyakran a munkafolyamatokkal és az eszközökkel is ekkor ismerkednek.

A munkamániásokkal az egyik legnagyobb baj az, hogy észre sem veszik, amint átcsapnak felettük a hullámok, és betemeti őket a sok tennivaló. Természetesnek veszik a túlfeszített tempót, s ha kevesebb a feladatuk, elveszettnek érzik magukat. Néhány percre sem tudnak kikapcsolni, munka előtt, munka után, hét végén és szabadidejükben is azon jár az eszük, hogy mit kell tenniük másnap. Rettegnek, hogy megfeledkeztek valamiről, persze csupa olyan dologról, amit nem nekik kellene elvégezniük. Közben a barátoknak, családtagoknak elege lesz az egészből. A munkaalkoholista mellett nincs helye lazításnak. Csak a saját problémáira képes koncentrálni, nem akad más beszédtéma, mint a munkahely, és elvárja, hogy ez környezetének is fontos legyen.

Vigyázzon, ha ön is megszállottá válik, mindenki faképnél hagyja, elkerülik a barátok, és kollégái sem keresik majd a társaságát, hiszen vagy irigyei, vagy ellenségei lesznek. Próbálja elfogadni a tényeket: a világ nem dől össze attól, ha kevesebb terhet vállal magára.

Dr. Belső Nóra, pszichiáter:

Többféle ok húzódhat a munkamánia hátterében. Sokakat a kudarctól való félelem gyötör, vagy korábbi csalódásaik hagytak bennük igen mély nyomokat. A megoldatlan munkahelyi vagy személyes problémák, illetve a beilleszkedési zavarok is lelki válságot idézhetnek elő. A legjellemzőbb, hogy családi vagy párkapcsolati zavarok elől menekülünk a munkába. Az utóbbi években a lelki betegségek, a szorongás, a társas helyzetektől való kóros irtózás és a depresszió szedi a legtöbb áldozatot. Akik efféle betegségben szenvednek, ahelyett, hogy orvosi segítséget kérnének, egyre jobban a munkájukba temetkeznek. Ezzel aztán tovább súlyosbítják amúgy is sérült lelki és egészségi állapotukat.

A legjellemzőbb, hogy családi vagy párkapcsolati zavarok elől menekülünk a munkába. Az utóbbi években a lelki betegségek, a szorongás, a társas helyzetektől való kóros irtózás és a depresszió szedi a legtöbb áldozatot. Akik efféle betegségben szenvednek, ahelyett, hogy orvosi segítséget kérnének, egyre jobban a munkájukba temetkeznek. Ezzel aztán tovább súlyosbítják amúgy is sérült lelki és egészségi állapotukat. Előbb-utóbb kimerül, elfogy az energiája, ha egyedül próbálja elvégezni a munkatársaira bízott feladatokat -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!