Világvége: megsülünk vagy megfagyunk?

Új kutatások szerint a Föld 500 millió év múlva lakhatatlanná válik. James F. Kasting, a földtudományok professzora (Pennsylvania State University, USA) szerint a Nap fokozatosan nagyobbá és fényesebbé válik, és amikor az átlaghőmérséklet eléri a 60 C-fokot, akkor a levegő 10-20 százalék vízpárát tartalmaz majd. A vízpára feljutva a sztratoszférába oxigénre és hidrogénre bomlik, ez utóbbi kiszökik a világűrbe, és a Föld 1,2 milliárd év múlva elsivatagosodik. A felmelegedés hatására az óceánok lekötik a növények számára létfontosságú szén-dioxidot, és 500 millió év múlva megszűnik bolygónkon minden növényi élet (és ezzel együtt minden). Tehát a Földnek alig félmilliárd éve van hátra – állítja Kasting. A fizikaprofesszor Fred Adams (University of Michigan) szerint nem megsülni, megfagyni fogunk. Ugyanis egy, a Naprendszer közelében elhaladó csillag gravitációs hatása eltérítheti a Jupitert. Az pedig a Földet taszíthatja ki mostani pályájáról, mi pedig vagy a Napba zuhanunk, vagy kirepülünk a csillagközi térbe, ahol fagyhalál vár ránk.

Lesz még „holnapután”?
Századok óta szennyezzük környezetünket. A globális klímaváltozás vizsgálata az ENSZ keretében a hetvenes években kezdődött, és ma is a figyelem középpontjában áll. A hazánkat érintő éghajlatváltozással a Magyar Tudományos Akadémia foglalkozik. Több tucat akadémiai tudós dolgozik a VAHAVA-programon (a mozaikszó a változás, hatás, válaszadás szavak kezdő szótagaiból áll össze), amely a Kárpát-medencében lezajló változásokra koncentrál, azt vizsgálja, hogy a lassú felmelegedés milyen regionális változásokat idéz elő. Szerintük nem a hőmérséklet-emelkedésre kell felkészülni, hanem a szélsőséges időjárási jelenségekre. Várhatóan megszűnnek a nagy hidegek, kevesebb lesz a téli csapadék, a nyári rekordhőmérsékletek száma szaporodik és hosszú, száraz időszakokra számíthatunk. Nincs két egymást követő év, amikor a hőmérsékleti, napsugárzási, és a csapadékeloszlási adatok azonosak lennének.

A Föld kultúrtörténete és a régészeti kutatások eredményei szerint több világvége is volt már bolygónkon, ám a fizikai értelemben vett élet soha nem semmisült meg – hangsúlyozza Nagy-Pál Ilona asztrológus. Szerinte nem kell felkészülnünk különböző, előre láthatatlan katasztrófákra és nem kell rettegnünk a világvége jóslatoktól.

Katasztrófák túlélői

Dr. Almási Kitty klinikai szakpszichológus: A halálos fenyegetést jelentő események jellegzetes és tartós tünetekkel járó betegséget okozhatnak a túlélők körében. Ilyenkor a szervezet nem képes a normális működésre visszaállni. Ezt a szorongásos betegséget poszttraumatikus stressznek hívják. Többnyire azoknál alakul ki, akik személyesen éltek át egy katasztrófát vagy közeli hozzátartozójukat veszítették el. Gyakran még bűntudatot is éreznek az életben maradás miatt. Egy katasztrófa hatását jelentősen fokozza a média. A televízióban élőben közvetített felvételek az események átélésére késztetik a nézőt. Ilyenkor a szorongás nem kóros jelenség. Az események kiváltotta tünetek sokfélék, feldolgozásuk ideje az adott személyiségtől függ. Lényeges, hogy milyen életkorban éri trauma az embert. A hosszabb ideig tartó és nagyobb fenyegetettséget jelentő események hosszabb feldolgozási folyamatot igényelnek. Fontosak a személyes képességek. A segély-szolgálatok szerint egy természeti katasztrófa után megduplázódik a szorongásos zavarok miatt segítséget kérők száma.

Egy katasztrófa hatását jelentősen fokozza a média. A televízióban élőben közvetített felvételek az események átélésére késztetik a nézőt. Ilyenkor a szorongás nem kóros jelenség. Az események kiváltotta tünetek sokfélék, feldolgozásuk ideje az adott személyiségtől függ. Lényeges, hogy milyen életkorban éri trauma az embert. A hosszabb ideig tartó és nagyobb fenyegetettséget jelentő események hosszabb feldolgozási folyamatot igényelnek. Fontosak a személyes képességek. A segély-szolgálatok szerint egy természeti katasztrófa után megduplázódik a szorongásos zavarok miatt segítséget kérők száma. -->