Minden (iskola)kezdet nehéz

[caption id="" align="alignleft" width="200"] A szülő gyakran sokkal izgatottabb, mint az iskolai élettel éppen csak ismerkedő csemetéje
[/caption]A rejtély kulcsa a gyermekek fejlődésében keresendő: a hetedik életév körül bekövetkező testi-lelki átalakulásban. Társas kapcsolataikban is a biztonságot nyújtó család felől egyre inkább a kortársak felé fordulnak. Ha gyermekünk ezen a héten lett kisiskolás, akkor fokozottan ügyeljünk a lelkivilágára! Gondoljunk arra, hogy az új környezet, az új életmód különös szorongást okoz. Amennyiben előrelátók voltunk, a nyáron már igyekeztünk felkészíteni a változására, de ha ez elmaradt, még most sem késő bepótolni. Legyünk a szokottnál is figyelmesebbek, kedvesebbek vele, esténként beszéljük át vele a napot. Érdeklődjünk arról, hogy kikkel barátkozik, milyennek látja a tanítót, az iskolát, az osztálytermet. Mindenről faggassuk ki, és ha feltűnően sok a kellemetlen élménye, akkor mindenképpen beszélgessünk el a pedagógussal is.

Első napokban a gyerekek némi szeppentséggel vegyes kíváncsisággal figyelik a folyosókon száguldozó nagyokat. Nézegetik a színes könyveket, amelyeknek titokzatos jeleit néhány hónap múlva maguk is könnyedén megfejtik. Természetesen a szülő is aggódik a változások miatt: sikerül-e beilleszkednie csemetéjének, jó tanuló lesz-e, vagy örökös veszekedés tárgya lesz majd az otthoni tanulás.

Szorongó szülő
Szántó Rita újságíró Miskolcon. Egyedül, de az édesapa segítségével neveli a hétéves Norbertet, aki most kezdi az első osztályt. Mivel a kisfiú nyáron született, ezért megragadták a lehetőséget, hogy egy évvel tovább maradhasson óvodás. Idén nyáron viszont már alig várta a gyerek a sulit. Külön élmény volt a tanszerek beszerzése, hiszen ő is beleszólhatott abba, hogy melyik táskát, tolltartót, ceruzát válasszák. Szerencsére a boltokban sem akarták őket rábeszélni a túlzottan drága dolgokra. Sőt – Rita szerint –, inkább lebeszéltek a felesleges kiadásokról. Norbi kapott egy saját íróasztalt is, amelyben már hetek óta boldogan pakolgat. „Két hónap múlva már olvasni is tudok!” –mondogatja büszkén a családban. Szorongás, félelem inkább az édesanyában van: vajon jó közösségbe csöppen-e a gyerek, hogyan sikerül beilleszkednie, és bírja-e majd a kötöttségeket?

Négy gyerek egy családban
Dr. Sárospataki Miklós a gödöllői Szent István Egyetem oktatója, kutatója. Feleségével, aki szintén biológus, Budapesten négy gyermeket nevelnek: Barnabás 17, Piroska 14, Bálint 11, Anna pedig 7 éves. A három nagyobb a Babits Mihály Gimnáziumban tanul, míg a legkisebb most lesz elsős a Pécsi Sebestyén Zenei Általános Iskolában. –Már nagy a készülődés nálunk, hiszen mostantól mindannyian iskolások lesznek – meséli az apuka. – Azt nem állítom, hogy repesve várták a sulit, hiszen remekül érezték magukat a szünidőben. Ráadásul a barátaiktól sem kellett elszakadniuk, hiszen az osztálytársak zöme itt, Újpesten, a környéken lakik. A legnagyobb gondot igazából az jelentette, hogy időben beszerezzünk mindent, ami a négy gyereknek kell, hogy a füzetek, a könyvek be legyenek kötve. Hiába kaptunk plusz családi pótlékot és a munkahelyünkről támogatást, még nem mertem összeadni, mennyit költöttünk. A másik nehézség pedig az, hogy a szülői értekezleteken való részvételhez többnyire ketten is kevesen vagyunk. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat viszont abban, hogy a gyerekek többsége egy iskolába jár, így aztán a nagyobbak viszik, hozzák a kisebbet. Most persze a legkisebbet még mi kísérjük az első osztályba. Segíteni is tudnak egymásnak, ami szintén könnyebbséget jelent a család számára. Soha nem erőltetünk rájuk semmit. Boldog vagyok, hogy – erős szülői ráhatás nélkül – mindannyian zenélnek is, pedig egyik sem készül művészi pályára. Emellett a sportra, a hittanra és az érdeklődési körüknek megfelelő iskolai szakkörökre is jut idő.

Hogyan könnyítsük meg az iskolakezdést?

- Este időben feküdjön le a gyerek – vége a lazaságnak! - Vegyünk neki tetszetős ébresztőórát, hogy reggel önmagától, időben kelhessen! - Szoktassuk rá, hogy reggelizzen, így jobban megy a tanulás! - Tekintsük át együtt a családi munkamegosztást! Nagyobbnak érzi magát, büszkévé tehetjük, ha jobban bevonjuk az otthoni teendőkbe is.

kisgyermek mostantól komoly iskolás. Az első osztályosoknak egyik napról a másikra alkalmazkodniuk kell a tanító nénihez, az órarendhez és az új elvárásokhoz. Németh Zsuzsa Hogyan könnyítsük meg az iskolakezdést? - Este időben feküdjön le a gyerek – vége a lazaságnak!

- Vegyünk neki tetszetős ébresztőórát, hogy reggel önmagától, időben kelhessen!

- Szoktassuk rá, hogy reggelizzen, így jobban megy a tanulás!

- Tekintsük át együtt a családi munkamegosztást! Nagyobbnak érzi magát, büszkévé tehetjük, ha jobban bevonjuk az otthoni teendőkbe is. A szülő gyakran sokkal izgatottabb, mint az iskolai élettel éppen csak ismerkedő csemetéje -->