Tanulási zavarok gyermekkorban

[caption id="" align="alignleft" width="154"] A legtöbb tanár még napjainkban sem ismeri fel, hogy nebulója diszlexiás, nem pedig buta
[/caption]A diszlexia nem más, mint ellentmondás a gyermekkel szembeni elvárások, az olvasás-írás tanulására szánt idő és az elért eredmények között – mondja Gál Judit közoktatási szakértő. Leegyszerűsítve diszlexiásnak mondják azt a gyereket, aki sok hibával, lassan olvas, és a szöveget sem érti pontosan. Ez nem betegség, mégis öröklődő lehet.

A diszlexia tünetei: Óvodáskorban
Nincsenek tisztában a jobb és bal, gyakran az előtt és mögött, a lent és fönt irányokkal, nehezen tájékozódnak a térben. A balkezesség nem utal egyértelműen rendellenességre. Nagyobb baj, ha például jobbkezes, de ballábas a gyerek, ha nehezen kapja el a labdát. Az intő jelek: későn kezdenek el beszélni, hangképzésük elmosódott. Utasításainkat, történeteinket többször el kell mondanunk, hogy megértsék, nehezen adják vissza a hallottakat. Emiatt nem szívesen hallgatnak meséket sem.

Kisiskolás korban
Gyakran csak az iskolai tanévkezdés elején szembesül a szülő és a pedagógus a ténnyel: a gyermek lassan halad, teljesítménye változó. Az otthoni sok gyakorlás sem hozza meg a kívánt eredményt. A gyerek beszéde megkésett, zavaros, egy-egy betűt nem ejt tisztán. Nyelvi készsége elmarad társaiétól, szókincse szegényes, figyelme szétszórt. A sok sikertelenség miatt magatartásával is baj van: sokat bohóckodik, nem figyel az órákon, társait zavarja. Olvasási hibái: betűtévesztés, szótagkihagyás, lassúság, szövegértési hibák.

Diszgráfia
Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint a gyakori betűtévesztésben és a sok helyesírási hibában. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra. Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát. Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás. Gyakran társul diszlexiával.

Mi a megoldás?
A kezelés mindig egyénre szabott, összetett terápia. Elsőként a nevelési tanácsadóban egy szakpedagógus méri fel a gyermek nyelvi képességeit és előírja a számára megfelelő oktatási programot. (A diszlexiás gyermek után magasabb fejkvótát kap az iskola, hogy fejlesztőpedagógust alkalmazhasson.) Itt azonban semmiképpen sem szabad megállni! Szükség lehet még fül-orr-gégész, foniáter, szemész, neurológus pszichiáter vizsgálatára, mert kiderülhetnek olyan rendellenességek, amelyek a diszlexiát kiválthatják. Az egyik ilyen hatékony terápia a ChromaGen színes szűrőlencsék alkalmazása.

– Az olvasási nehézségeket gyakran az okozza, hogy a fényingerület egyes idegpályákon gyorsabban vagy lassabban terjed a kelleténél. Ennek kijavítására jó hatású az angol szabadalom, a ChromaGen: a színes lencséből csiszolt szemüveg, amely szűrőként megváltoztatja, szinkronizálja a szembe áradó fényingerület sebességét. A lencse viselése az érintettek 85 százalékánál javítja az olvasási készséget. Hogy kinek-kinek milyen színű változatra van szüksége, akár dioptriás változatban is, azt összetett kivizsgálás alapján döntik el.

(A vizsgálatokról a 06-30/ 940-4935-ös telefonszámon adnak felvilágosítást.) Híres diszlexiások Einstein édesanyja például énekelt a fiának, így tanította meg beszélni. A Nobel-díjas tudós gyermekkorában valószínűleg az ének segítségével tanulta meg a két agyfélteke összehangolását és így beindult a beszédfejlődés is.

Picasso tízévesen még egyáltalán nem tudott olvasni. Édesapja rajztanár volt, és átvette magához abba az iskolába, ahol tanított. Ennek következtében a híres festő gyermekéveiben az ábrázolás került előtérbe. Ezzel a segítséggel ért el sikereket és idővel az olvasás is sokkal könnyebben ment.

Továbbiak: Edison, Bell, Andersen, Beethoven, Henry Ford, Hamingway, Michelangelo, Robert Kennedy, John F. Kennedy, Julius Ceasar, Agatha Christie, Churchill, John Lennon, Cher, Mozart, Napoleon, Roosevelt, Walt Disney, Tom Cruise, Sylvester Stallone, Mark Twain, Robin Williams. A legtöbb tanár még napjainkban sem ismeri fel, hogy nebulója diszlexiás, nem pedig buta -->