Mitől indul el egy teve?

– Melyik volt a legveszélyesebb pillanat utazásai során?
– Nehéz eldönteni, hogy az állatok vagy az emberek képesek-e nagyobb veszélyt okozni. A Galápagos-szigeteken például cápanézegetésen vettünk részt, két motorcsónakból kellett egy szál fürdőnadrágban és búvárszemüvegben a vízbe ugranunk, és húst dobálni a cápáknak. Tőlünk 3-4 méterre marakodtak a ragadozók, de a helyi vezetők szerint ez nem veszélyes, mert a cápák „nem szoktak emberre támadni”. Nem volt őszinte a mosolyunk. Egyszer Egyiptomban teveháton tartottam egy oázis felé, de félúton a sivatagban kísérőm úgy gondolta, újra kell tárgyalnunk a kialkudott tarifát. Amikor nem emeltem az árat, egyszerűen faképnél hagyott a tevémmel. Én pedig akkor még nem tudtam, mitől indul el egy teve. Néhány órát próbálkoztam, mire kísérőm megszánt és visszajött értem.

– Melyik volt az az ország, ahol semmi sem stimmelt, ahol nehéz volt jó képet vágni?
– Rengeteg ilyen ország van, szerintem legalább az országok fele. Afrikában nem véletlenül nem alakul ki tömegturizmus Kongóban vagy Ugandában. Számos országban a turizmus azt jelenti, hogy neked sok pénzed van, mi pedig elvesszük. A Szahara déli részén a turizmus az életveszéllyel is együtt jár, szabadcsapatok, rablóbandák fordulhatnak elő. Ahol tömegturizmus működik, ott általában profik a turisztikai szolgáltatások, elviselhetők a szállodák. Sok helyen próbálkoznak több-kevesebb sikerrel. Kambodzsában például ma már vannak jó szállodák a fővárosban, de a hátsó udvarokban vagy vidéken még a szegénység az úr.

– A nagy utazók általában mindenhol találkoznak magyarokkal. Önnek mi volt a legkülönlegesebb élménye?
– A Hawaii szigetek egyikén, Oahun egy elegáns szállodában alkudozásra készültem, s látva az eleganciát, a plafonra meredve azt mormoltam: „Mekkorák lehetnek is az esélyeim?” Szerintem jók, válaszolta az egyik menedzser magyarul: második generációs magyar volt. A polinéz szigetvilágban egy autókölcsönzőben akadtak gondjaim, amiket végül egy magyar alkalmazott oldott meg. Kubában egy búvároktatóról derült ki, hogy Magyarországon tanult, igaz, nem búvárkodástant.

– A televíziónézők inkább olyan helyekről néznek szívesen riportokat, ahová készülnek, vagy egzotikus helyekről, ahová soha nem juthatnak el?
– Egy tévéműsor szerkesztésénél a kettő között kell megtalálni a helyes utat. A populáris, kedvelt helyeket gyakorlati szempontból mutatjuk be az utazóknak, az egzotikus tájakat viszont mindenki szívesen nézi, azok is, akik csak álmodozni szeretnek.

                                     ***

Névjegy
Dr. Kiss Róbert Richárd nyelvész, turisztikai szakújságíró.
1994–1998: a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
2000-től az InfoRádió felelős szerkesztő-műsorvezetője.
2009-től a Világszám (TV2) szerkesztő-műsorvezetője,
108 útifilm producere, rendezője.
A Világszám című magazin kiadója.
A Világ legszebb szállodái című ötkötetes könyvsorozat szerzője.
A Prima Primissima-díj egyik jelöltje a sajtó kategóriában.

 

Dr. Kiss Róbert Richárd nyelvész, turisztikai szakújságíró.

1994–1998: a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője.

2000-től az InfoRádió felelős szerkesztő-műsorvezetője.

2009-től a Világszám (TV2) szerkesztő-műsorvezetője,

108 útifilm producere, rendezője.

A Világszám című magazin kiadója.

A Világ legszebb szállodái című ötkötetes könyvsorozat szerzője.

A Prima Primissima-díj egyik jelöltje a sajtó kategóriában.

-->