lassan, de biztosan

2019.10.19. 13:30

A makákóagy gyorsabban fejlődik az emberi agynál

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Jirsak

A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét.

Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését.

A „miniagyakat” négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre.

Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok egyszerű szerkezetek, melyek különböző agysejttípusokból állnak és nem képesek semmilyen funkciót ellátni.

A kutatók szerint

a három különböző agy kezdetekkor azonos sebességgel fejlődött, de miután a sejtek elkezdtek specializálódni valamilyen neurontípussá, a makákóagy fejlődött a leggyorsabban.

Sebességben a csimpánzagy követte, az emberi agy pedig a leglassabbnak bizonyult.

Barbara Treutlein, a Bázeli Egyetem tudósa szerint

ennek az lehet az oka, hogy az emberi agy fejlődik a legnagyobbá és legösszetettebbé, ehhez lehet szükség a lassú fejlődésre.

„Úgy tűnik, nekünk van szükségünk a leghosszabb időre agyunk kifejlesztésére, de

a végső állapot az embernél a legösszetettebb.

Talán több időbe telik, míg létrejön a nagy számú összeköttetés a neuronok között és az emberi agy eléri kognitív funkcióit. De valójában egyelőre nem tudjuk, miért történik így” – idézi Treutleint a BBC.com.

A szintén a Bázeli Egyetemen kutató Grayson Camp szerint az emberi és a csimpánzagy közötti különbségek rámutathatnak, miért összetettebb az emberi agy.

Madeline Lancaster, a brit Orvostudományi Kutatótanács (MRC) munkatársa szerint a miniagyak segíthetnek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy mi teszi az embert emberré.

„Összetett nyelvünk van, képesek vagyunk az elvont gondolkodásra, a csimpánzok pedig nem. A miniagyakkal végzett munka nem modellezi ezeket a különbségeket, mivel ezek nem működő agyak. De segítenek megérteni a fejlődés korai szakaszának különbségeit, mely szakasz megteremti a kognitív képességeink alapjait” – fejtette ki.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!