Nemzeti összetartozás

2023.06.03. 17:15

Csák János: ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk

Meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nem csak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, az énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van - mondta a kulturális és innovációs miniszter a Duna-nap megnyitóján szombaton Torockón.

MW

Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Duna-nap megnyitóján a Duna-ház elõtt Torockón 2023. június 3-án

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk - mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Duna-nap megnyitóján szombaton Torockón.

A miniszter felidézte: idén három, kétszáz évvel ezelőtti eseményt ünnepel az ország: 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, született Petőfi Sándor és Madách Imre.

Ez a magyar kultúra gyökérzete, ami olyan sűrűn szövött, hogy amikor összetartozásról beszélünk, akkor az nem vágyálom, nem múltba révedés, hanem ennek "a szövetnek az ápolása" - mondta a miniszter, aki szerint ezért fontos, amit a Duna Médiaszolgáltató Torockón és minden nap 24 órában végez.

"Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk" - fogalmazott.

Csák János úgy folytatta: meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nem csak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, az énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van - tette hozzá.

A kultúra adja az identitásunkat, kultúra nélkül olyanok vagyunk, mint a porszemek, elfúj bennünket a szél. Ha ápoljuk a kultúránkat, megőrizzük az identitásunkat, akkor leszünk cselekvőképesek - mutatott rá.

A Matyodesign hímzõinek bemutatója a mesterségek utcájában a Duna-napon Torockón 2023. június 3-án
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Kifejtette: gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos családokra van szükség a Kárpát-medencében. Mi magyarok vagyunk, nem várhatunk a csodára, nekünk magunknak kell megtennünk a magunkét - fogalmazott.

Csák János kultúránk másik lábaként a magyar sors tanulságait jelölte meg. Ezeregyszáz éve mindig a határvidéken élt a magyarság, és megvolt az a gyökérzete, hogy akármilyen seregek jöttek, továbbmentek vagy kimentek, de a magyarság itt maradt - mondta.

Ez az identitásunk alapja, ebből nem engedhetünk, sem a zsidó-keresztény hagyományokból, sem abból, hogy az őseinktől tanuljunk - közölte.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve immár kilencedik alkalommal rendezik meg Torockón a magyar közmédia szervezésében a Duna-napot és tárják szélesre a Duna Ház kapuját.

Rámutatott: idén a 200 éve született Petőfi Sándor áll a Duna-nap középpontjában, az ő szellemét idézik meg a kiállítások, a koncertek, az irodalmi beszélgetések.

A közmédia legfontosabb feladatai közé tartozik őrizni a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutatni történelmi, kulturális értékeit és megismertetni azt a Kárpát-medencében és a világ más szegleteiben élő nemzettársainkkal - hangsúlyozta a vezérigazgató, aki rámutatott: kötelességük a magyar kultúra, a nemzeti identitás és az anyanyelv megőrzésének segítése, az anyaországgal való kapcsolattartás biztosítása, a nemzeti egység tudatának erősítése.

ALTORJAI Anita
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója köszöntõt mond a Duna-nap megnyitóján a Duna-ház elõtt Torockón 2023. június 3-án
Fotó: Bruzák Noémi

Kiemelte: a Duna-nap célja, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, kicsiknek és nagyoknak szóló programjaival erősítse a nemzeti összetartozás érzését.

A Duna-nap idén először már nem egy nap, hanem három, ahol nemcsak az erdélyi és az anyaországi, hanem a külhonban élő összmagyarság találkozik. Így idén először képviselteti magát a Felvidék, a Délvidék, az Őrvidék, vagy épp Kárpátalja: itt vannak az ősi mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, énekesek, muzsikusok szerte a Kárpát-medencéből - sorolta.

"Mert számtalan a kincs, ami összeköt bennünket. Mert bár határok szakítottak szét több mint száz évvel ezelőtt, nemzeti egységünk gazdagsága mégis megmaradt: a mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, a szellemi örökség ápolói mind-mind gazdagítják magyarságunkat, őrzik évezredes kincseiket" - fogalmazott Altorjai Anita, aki hangsúlyozta: ennek Torockón mindannyian részesei lehetnek.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Petőfi-busznál mondott megnyitó beszédében úgy vélte, hogy négy fogalom keveredik a mai közbeszédben: szülőföld, ország, állam és haza, és a nemzeti összetartozás napja környékén érdemes rendet tenni a fogalmak között.

"Szerencsés az, akinek a szülőföldje és a hazája egy országhatáron belül található, szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája, csak országa van" - jelentette ki a székelyföldi születésű politikus. Saját példájával élve elmondta: Székelyföld a szülőföldje, Erdély az otthona, Magyarország a hazája.

DEMETER Szilárd
Demeter Szilárd, a Petõfi Irodalmi Múzeum fõigazgatója beszél a Duna-nap megnyitóján a Duna-ház elõtt Torockón 2023. június 3-án
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Hozzátette: az elszakított nemzetrészekhez tartozóknak az elmúlt évtizedekben nehéz volt megértetniük az anyaországiakkal, milyen volt szeretni azt a hazát, amelynek nem voltál polgára, amely lemondott rólad, de évtizedek nemzetpolitikai építkezésének köszönhetően ma már nagyon jó érzés otthonról hazamenni.

A nemzeti összetartozás nem az épp aktuális országhatárok, hanem a mélyről jövő, zsigeri hazaszeretet függvénye

 - mondta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy ezt tanította Petőfi Sándor és a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is.

A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata is megtekinthető Torockón

A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata szombaton helyi idő szerint 15 óráig látogatható a Fehér megyei község központjában található templomban. Az egyébként a Duna-házban, külön teremben őrzött tárgyak Torockó vasbányászatra és vasfeldolgozásra épülő múltjára is utalva vasból készültek.

A Szent Korona és a koronázási jelvények másolata Panyik Imre felvidéki díszműlakaltos keze munkája. A szintén vasból készült ereklyetartó teteje az Országház kupoláját mintázza, ezáltal is emlékeztetve, hogy a magyar alkotmányjog alapját képező Szent Korona az Országház Kupolatermében található és tekinthető meg.

Akárcsak az eredetit, a Szent Korona és koronázási jelvények másolatát is koronaőrök őrizik a torockói unitárius templomban, és a szerencsésebb látogatók még az őrségváltásnak is tanúi lehettek.

Az érkezők sorban várták, hogy a koronázási ékszerek másolata elé járulhassanak, főleg a gyerekek örültek a nem mindennapi látnivalónak. Legtöbbjüket ölben kellett felemelniük szüleinek ahhoz, hogy jobban szemügyre vehessék a nem mindennapi látványt. Kérdéseik is bőven akadtak a látottakkal kapcsolatosan, az egyik kisfiút leginkább az foglalkoztatta, hogy miért ferde a koronán lévő kereszt, így édesapja elmesélte neki a koronázási ékszerek hányattatott sorsát. Az unitárius templomba olyanok is betértek megnézni a koronázási ékszerek másolatát, akik túrázni érkeztek a környékre és rövid pihenőt tartva kihasználták a nem mindennapi lehetőséget.

A Duna Médiaszolgáltató 2020-ban vette meg a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatát és a Torockón lévő Duna-házban helyezték el tárgyakat. Panyik Imre azután készítette el az alkotást, hogy előtte több ezer órán át tanulmányozta az Országházban lévő eredeti műtárgyakat.

A 18. századi erődített torockói unitárius templom méltó környezetet biztosít a koronázási ékszerek másolatának, a betérők a műemlék épületet is megcsodálják.

A Szent Korona másolata, Panyik Imre felvidéki díszmûlakatos munkája az unitásius templomban a Duna-napon Torockón 
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!