A főbérlő ne engedje el soha a kauciót

Alap, hogy a főbérlő ragaszkodjon az óvadékot, biztosítékot jelentő kaucióhoz még akkor is, ha egyébként az első havi albérleti díjat megkapta az albérlőjétől. A kaució kifizetése a bérleti szerződés megkötésével egyidőben vagy azután történik, és szerződésbontáskor visszajár.
 

A kárrendezést szolgálja a kifizetett összeg
Az albérlő kaució hiányában bármikor megpattanhat, maga után hagyva a lakásban okozott károkat, a kifizetetlen rezsit. De azért sem okos dolog a felelőtlen bizalom az albérlő irányába, mert még az utolsó napokban is történhet kár, és a lelakott kaucióból ezt fedezni nehézkes. Az óvadék rendeltetése pedig éppen az, hogy a bérleti szerződésben foglalt bérleti idő lejárta után távozó albérlő utólagos rezsiszámláit, illetve a keletkezett károkat a főbérlő rendezni tudja. Az esetlegesen fennmaradó összeget pedig utólag könnyebb visszaadni az albérlőnek, mint behajtani rajta a pénzt.
 

Bármilyen probléma esetén a szerződés dönt
A kaució akkor jár vissza, ha a bérelt ingatlan, a benne lévő használati tárgyak sértetlenül vagy ugyanolyan állapotban kerülnek vissza a bérlés után, mint amikor azt a bérlő átvette. Persze ez így túlságosan általános igazság, ezért szükséges a pontosítás.
Azért, hogy kevesebb legyen a vitaalap, alapos és minden részletre kiterjedő bérleti szerződés kötése javasolt – akár közjegyző segítségével. Nem elegendő rögzíteni a kaució mértékét, az is legyen leírva, mit kíván utólag fedezni a főbérlő a pénzösszegből. Például az elhasználódott edény, matrac, fürdőszobai kiegészítők gyakran utólag pótlásra szorulnak, ezért ezeket javasolt tételesen felsorolni a lapon. Az is hasznos, ha a lakás átadásakor valamennyi helyiségről fotót készít a főbérlő, így később nem lehet vita a falak, a csempe, a tükör, a bútorzat, a függöny, az edénykészlet állapotáról. Ha a két fél (vagyis a főbérlő és az albérlő) előre megegyeznek, mi férhet bele a kaucióba, és azt írásban is rögzítik is, vélhetően kevesebb lesz a vitaalap.
 

A lakás kitakarításának is magas ára van
Gyakori élethelyzet, hogy a bérbeadó nem akarja visszaadni a kauciót arra hivatkozva, hogy a lakást nagyon lelakta az albérlő, és ő ezt csak utólag vette észre (például az edényekre ráégett zsír, kritikán aluli állapotú WC-helyiség). A takarítás időigényes, az idő pedig pénz. 
Szegeden például óránként 2500–2800 forintot is elkér a takarítónő. A mocskos lakásból két óra alatt nem lesz csillogó szalon. Amennyiben a főbérlő szeretné, hogy a patikatisztaságúan átadott lakását ugyanilyen állapotban kapja vissza, akkor azt is rögzítse a szerződésben. A lefotózott helyiségek utólag ebben is segítenek. 
Vitaforrás lehet, hogy a berendezési tárgyak javítása, pótlása kinek a költsége. Itt is az a legjobb, ha a szerződésben foglaltak szerint járnak el.
 

Utólag számol el a bérlő és a kiadó
Az utolsó pillanatban is érheti olyan kár a lakást, amit máskülönben költséges lenne megtéríteni. A legtisztább, ha az albérlő a bérleti idő végéig becsülettel kifizeti a lakbért, a kaucióval pedig a főbérlő utólag számol el igazságosan akár úgy, hogy a károkozás miatt kialakult költségek számláit bemutatja az albérlőnek, és csak a különbözetet adja vissza neki. Ha az ingatlan tulajdonosa akkor sem adja vissza a kauciót, amikor az károkozás híján jogosan visszajárna, a bérlő hatósági úton visszakövetelheti a kaució összegét, amelyre ő a jogosult.