Az ember számára is figyelmeztetés a hazai szarvasféléket sújtó „csontritkulás”

A kutatást Lakatos István, az Agrárminisztérium Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységének tájegységi fővadásza koordinálja, aki a Dunántúli Naplónak elmondta, hogy eredményeik, amelyek szerint a szarvasfélék agancstő megbetegedését, a globális felmelegedés következtében az egyre jobban terjedő mikotoxinok okozzák. A mokotoxinokat a természetes takarmányokon és a gabonaféléken megjelenő gombák termelik.

Tájékoztatása szerint a 2017 óta folyó kutatás olyan konzorciummá nőtte ki magát, amelyben jelenleg tíz szellemi műhely, köztük egyetemek, kutatóközpontok vesznek részt. A kutatás oroszlánrészét pedig a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Genetikai és Biotechnológiai Intézete végzi.

A dámszarvasoknál az agancstő megbetegedés már több évtizede ismert jelenség volt. Lakatos István és dr. Szemethy László vezetésével 2017-ben megalakult egy kutatócsoport az Agrárminisztérium támogatásával a probléma feltárására. Az agancstő megbetegedést egy évvel később az összes többi hazai szarvasfélénél, tehát a gímszarvasnál és az őznél is kimutatták.

A betegség a normál esetben körcentrikus és tömör szerkezetű agancstő csontszerkezetében okoz elváltozást. Ennek következtében az agancstő elliptikussá, a csontszerkezet lukacsossá válik, a jelenséget humán vonatkozásban a csontritkuláshoz lehet hasonlítani – vont párhuzamot a szakember, aki megemlítette, hogy ebben a munkában nagy segítségükre volt dr. Sükösd Farkas a SZTE Patológiai Intézet Molekuláris labor vezetője.

Lakatos István hozzátette: a betegség miatt az állat agancsát nem leveti, mint normál esetben tenné évről évre, hanem az rendszerint az agancstő egy darabjával kitörik. A betegséggel akárcsak egyszer érintett agancstő oldalán mindig rendellenes agancs fog fejlődni, és minél többször törik ki a beteg oldalon az agancs, a következő évi felrakás mindig egyre kisebb lesz.

Most már tudjuk, hogy ezt a elváltozás a korábbi feltételezésekkel szemben nem baktérium, hanem több - a takarmánnyal felvett - gombatoxin együttes jelenlétének következménye – mondta, jelezve, hogy az eredményre több mint 200 bika vizsgálatával jutottak. Rájöttek – folytatta – hogy a toxinok a májat és a vesét nagymértékben károsítják, a szervezet nem tudja ellátni méregtelenítő funkcióját, így az állat sokkal kitettebb a több gombából származó méreganyag együttes jelenléte okozta úgynevezett multitoxin hatásnak.

Ennek egyik következménye – folytatta - hogyha a takarmányban többféle toxin van jelen és azok a magukra vonatkoztatott határérték alatt is vannak, hatásuk felerősíti egymást – világította meg. Lakatos István beszámolt arról is, hogy e toxinok az agancstő-betegség mellett az állatok szaporodásbiológiájába is beleszólnak, azaz felborítják a normális szaporodási ciklust.

Ráadásul a kutatás nyomán azt is tudják, hogy egy adott állományban előbb jelennek meg a szaporodásbiológiai problémák, mint az agancstő-megbetegedés - emelte ki a fővadász.

Ennek toxikológiai hátteréről dr. Ferencziné dr. Szőke Zsuzsanna a MATE-GBI szaporodásbiológia és toxikológia csoportjának vezetője, a Dunántúli Naplónak kifejtette: a jelen adatok alapján úgy tűnik, hogy az aflatoxin mellett egy a fuzárium toxinjainak jelenléte, és ezek egymást erősítő hatása okoz egy olyan hormonális változást, valamint immunrendszer-gyengülést a szarvasféléknél, amely az agancstő-betegség és a szaporodásbiológiai problémák kialakulásához vezet.

Lakatos István hangsúlyozta: mindez azért nagyon fontos, mert a vad az egészséges környezet indikátora is az ember számára, Ugyanis – hívta fel a figyelmet – ugyanazokat a kultúrnövényeket fogyasztják az állatok, mint mi emberek, azzal a különbséggel, hogy ők nem rendelkeznek élelmiszer-biztonsági háttérrel.