Árvizek, aszály, hőség: szélsőségek uralják napjaink időjárását

Pécsen ünnepelték a közelmúltban a Magyar Vízügyi Szolgálat és a Baranya Vármegyei Hidrológiai Társaság fennállásának 70. évfordulóját. A konferencián Horváth Gábor osztályvezető az árvizes és aszályos időszakok váltakozásáról, éghajlati jellemzőkről, szélsőségek alakulásáról beszélt.

Az ő előadásából tudjuk, hogy ha megvizsgáljuk a meteorológiai állomások csapadékadatait az 1990-es évektől napjainkig, elmondható, hogy kis hullámzások dominálnak. Tehát egyik évben sokkal több a csapadék, mint az átlag, aztán sokkal kevesebb. Különösen a 2010-es és 2011-es év említésre méltó. Például 2010-ben 1000 milliméter fölötti éves összegek voltak, 2011-ben viszont a 400 millimétert is épphogy meghaladta a csapadék mennyisége az állomásokon.

– Ekkor már arról beszélhetünk, hogy a természet szomjazik, segítségért kiált. De ha megnézzük az idei évet, amiből csak 9 hónap adata áll jelenleg rendelkezésre, már most azt látjuk, hogy lényegesen több eső esett mint 2022-ben. Biztos, hogy a sokéves átlagot meghaladó lesz majd a az éves csapadékösszeg. Ez a kiszámíthatatlanság, változékonyság az, ami ma már jellemzi a hőmérséklet és a csapadék viszonyát – fogalmazott.

Augusztusban árvíz volt a Dráván

Mint azt az osztályvezető elmondta, a belvíz károk meglepő módon sokkal kisebbek, mint az aszálykárok, és összességében hosszútávon az aszálykárok sajnos sokkal durvábban hatnak a gazdaságra. Tavaly például 50 milliárd forintot meghaladták az aszálykárok.

– Idén augusztusban Drávaszabolcsnál 586 centivel tetőzött a Dráva. Az egyik évben tehát kong a meder, a másik évben pedig tele van vízzel. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságot, meg az élővilágot lehessen segíteni, nekünk azokat a vizeket, amelyek többletek, egy-egy árhullám levonulása során, valamilyen módon meg kell fognunk, vissza kell tartanunk, táraznunk kell. Erre már több példa, lehetőség is van a DDVIZIG területén – mondta.

Meleg van, egyre több a hőségnap

Mint elhangzott, a hőmérséklet az egyik olyan tényező, amely jól definiálja, hogy van-e valamilyen változás a környezetünkben, az életünkben. Ha DDVIZIG területét nézzük, - a Balatontól délre, a Dunától nyugatra lévő területet - akkor láthatjuk, hogy majdnem másfél fokkal növekedett a hőmérséklet az elmúlt évtizedekben.

Míg például az 1900-as évek elején átlagosan 10-20 nap volt egy évben hőségnap, az 1990-es évektől kezdve több év is volt, amikor 50 volt a hőségnapok száma. Ez azt jelenti, hogy ennyi napon keresztül 30 fok feletti napi maximum fordult elő. Ilyenkor éjszakára sem igazán hűl vissza a levegő, ez egyaránt negatívan hathat a természetre és az emberi szervezetre is.