Fesztivál, ahol a társadalmat a művészet vezeti el a tudományhoz

– Honnan hozta az ötletet?

– Húsz évet éltem külföldön, az Egyesült Államokban, Kanadában és Angliában. Az iskolateremtés lehetősége hozott haza, hogy kinti tapasztalataimat itthon megvalósítsam.

– Mivel foglalkozik a neurobiológus?

– Agyi tevékenységek felderítésével, én elsősorban az epilepsziás és a tanulási folyamatokat vizsgálom. A fesztiválhoz pedig a Birminghami Egyetem adta a mintát, ahol évről évre másfél héten át igyekeznek összekapcsolni a művészetet és a tudományt, és bárki bármely programra az utcáról is besétálhat. Itt tehát elsősorban nem a szakmának szólnak a rendezvények, az előadók ismeretterjesztő jelleggel mondják el gondolataikat.

– Mi lesz a legfőbb téma a találkozón?

– Az idő múlását elemzik a Nádor Galériában olyan témakörökben, mint például a cannabis és az agy működése, a frivolitás és az irónia a divatban vagy, hogy miként dolgozza fel az agyunk a zenét.

– Hogy jön ide a cannabis?

– Az idő függvényében mutatja be az előadó, hogy a kínai kortól napjainkig mikor milyen volt a kábítószerek használata és a megítélése.

– A kultúrműsorok miként kapcsolódnak az elhangzottakhoz?

– A Liszt Ferenc hangversenyteremben Boros Misi, Marczi Mariann és Tóth Péter zongoraművészek olyan darabokat adnak elő, amelyek korban igen hosszú időszakot ölelnek fel. A borkóstolás arra világít rá, hogy az idő múlása nem mindig jár minőségromlással. Látható különleges vizuális összeállítás, valamint hallható olyan elektronikus zene, melyet a testből kivezetett biológiai jelek modulálnak. A fotózásról is készül egy sajátos demonstráció, színes folyadékot öntünk vízbe és a cseppkeletkezés fázisait fényképezzük.

– Milyen Angliában az efféle fesztiválok fogadtatása?

– Rendkívül népszerűek, ezért is igyekszem Magyarországon elterjeszteni. Az újszerű tudományos kutatásokról keveset tudnak az emberek. Persze nem kell ismerniük az összes kémcső számozását, de nagy vonalakban jó ha tisztában vannak az új eredményekkel, amihez a művészet jó közvetítő.

– Van hogy kilép a tudományos életből?

– Akad egy nagy kedvencem, az üvegművészet. Olyannyira, hogy Angliában a párommal külön céget is alapítottunk, a magyar üvegremekek értékesítésére. Kiállításokra, múzeumokba vittük a legjobb munkákat. Ezen a fesztiválon is a magyar üvegművészet múltjáról és jelenéről tartok előadást, és a Nádor Galériában üvegkiállítást is rendezünk.

A neurobiológus

Dr. Sík Attila 1966-ban született Budapesten. Debrecenben a KLTE-en diplomázott biológia–kémia szakon. A doktori címet a SOTE-n szerezte 1996-ban, neurobiológia témakörben. Angliában MBI képesítést tett, s most diplomázik vállalatvezetésből. 1992től négy évig volt az USA-ban, 2000-től nyolcat Quebecben (Kanada), újabb nyolcat 2016ig Birminghamben (Anglia). Két éve Pécsett él, a Szentágothai Kutatóközpontban építi csapatát, s azért itt, mert a PTE karai közt művészeti és tudományos vonalon is széles a választék. Felesége, Zsuzsanna rendezvényszervező