A gyerekek sokáig titkolhatják a zaklatást

Az iskolai bántalmazás és zaklatás között a különbség az, hogy utóbbi egy ismétlődő jelenség, több hétig, vagy akár egy egész tanéven keresztül húzódik – tudtuk meg Benbachir Salima, pécsi iskolapszichológustól. Pontos számok nincsenek, hány gyereket érint az iskolai zaklatás, de nem olyan ritka jelenség. A lapunknak nyilatkozó iskolapszichológushoz kevés zaklatási eset jutott el, volt olyan tanév, amikor egyáltalán nem találkozott ilyen incidenssel.

– Az iskolai zaklatásnak többféle megnyilvánulása lehet, a legjellemzőbb a fizikai, a szóban történő és az internetes zaklatás – sorolta Benbachir Salima. – A fizikai bántalmazás testi fájdalmat okoz. Ide tartozik az is, ha valakinek a tulajdonában, értékeiben tesznek kárt, megtapossák a táskáját, eltörik a telefonját.

A szóban történő bántalmazás előfordul mindkét nemnél, de inkább a lányoknál jellemző. A csúfolódással ez egész kis korban elkezdődhet, és később zsarolásig, fenyegetésig, lelki megfélemlítésig is fokozódhat.

Az internetes zaklatás pedig azért is veszélyes, mert az iskolában elkezdődött zaklatás nem ér véget azzal, hogy a gyerek hazamegy. Otthon is folytatódik, mikor látja a bántalmazott, hogy a közösségi oldalakon kibeszélik őt, esetleg titokban készült felvételeket töltenek fel róla.

– A zaklatás magától nem marad abba, mindenképpen felnőtt beavatkozása szükséges – hangsúlyozta az iskolapszichológus – Legtöbbször a gyerekek nem mernek szólni a szülőnek vagy a tanárnak, ezért figyelni kell az árulkodó jelekre. Ilyen lehet a gyakori rosszullét, megváltozott viselkedés, a motiváció elvesztése. Ha fény derül a zaklatásra, és megtörténik a felelősségre vonás, megszűnik a probléma. A bántalmazott önértékelését kell ilyenkor visszaállítani, tudatosítani kell benne, nem az ő hibája volt, ami történt. Fontos azonban, hogy a bántalmazónak is meg kell adni a szükséges segítséget.

Közös felelősség

A zaklatásnak van egyfajta dinamikája – magyarázta Benbachir Salima. – Azért tud működni, mert a zaklató általában nincsen egyedül, vannak gyerekek, akik mindig ott vannak vele, követik mindenhova, de nem mernek szólni. Az osztály többi része is tudomást szerez valamilyen módon a zaklatásról, mégsem tesznek semmit, leginkább azért, mert a gyerekek úgy gondolják, így legalább őket nem bántják. Pedig az osztálytársaknak is van felelőssége, és ha kiderül a bántalmazás, foglalkozni kell az egész osztállyal is, hogy többet ne forduljon elő ilyen. Van arra is példa, hogy a társak elégelik meg a zaklatást, és szólnak rá a bántalmazóra, hogy hagyja abba, vagy ők fordulnak a tanárhoz segítségért.

A zaklatási esetek megelőzésében fontos a társak szerepét erősíteni, hogy ne hagyják szó nélkül a történteket, és hogy nem az a „menő”, aki a másikat bántja, hanem az, aki a többieket segíti. Ez a gondolkodás még nem igazán terjedt el, de az iskolapszichológus tapasztalatai szerint vannak azért olyan közösségek, ahol jobban figyelnek egymásra.

Súlyos következménye lehet az elhúzódó bántalmazásnak

Az iskolai zaklatás minden esetben lelki sérülést okoz, ami annál nagyobb, minél tovább húzódik a probléma. A zaklatás miatt a gyerek gyakran érzi magát szomorúnak, magányosnak. Úgy gondolja, hogy egyedül van a problémájával, főleg ha nem találta meg azt az embert, akiben megbízhat. A legjobban talán az viselheti meg a bántalmazott diákot, hogy a többiek nem tesznek semmit. Ha a probléma nem derül ki időben, a lelki sérülések testi tüneteket is okozhatnak – hívta fel a figyelmet Benbachir Salima. – Gyakori fejfájás, hasfájás, hányás, hasmenés jelentkezhet a bántalmazott gyereknél. Sokszor ezek már reggel elkezdődnek, hiszen már akkor ott van a félelem, hogy mi fog történni vele aznap. Ilyenkor szoktak leginkább gyanakodni a szülők arra, hogy baj van. Azonban ha még ekkor sem kezelik a problémát, a gyerek önmaga ellen fordulhat, azt gondolhatja, hogy ezt megérdemelte valamiért. A legsúlyosabb esetben öngyilkosságig is fajulhat a dolog.