Árgyelán Györgyöt viszi előre a szíve, és így születnek a megismételhetetlen albumok

– Fotózott a föld alatt is?

– Harminc évig voltam bányász, és így azon kevesek egyike, aki üzemi fotósként a gépét is levihette a mélybe.

–A könyvei már a nyugdíjas évek produktumai?

– Igen, kicsit több mint tíz éve jelent meg az első. No jó, a Komlói Fotókörrel kiadtunk 30 éve egy közös albumot, de az nagyon nehezen állt össze, hát úgy döntöttem, inkább egyedül próbálkozom.

– Mióta dokumentálja a várost a fotóival?

– Komlón élek 64 éve, és hamar eldöntöttem, hogy mindent lefotózok, amit csak lehet. Az első gépemet négy és fél évtizede vettem, s azóta autodidakta módon haladok előre, pár éve a Magyar Fotóművészek Szövetségének is tagja lettem.

– Mi született eddig a városról?

– Van könyv a 30 évvel ezelőtti Komlóról, egy másik a bányászatról szól és 2 olyan is, amit az itt élő emberekről válogattam tízezer felvételből, köztük olyan archív fotókból, amelyek még 1900 előtt készültek. Aztán megörökítettem Komló összes szobrát és a Mecsekjánosi templom történetét is.

– A legújabb, az Akkor és Most milyen céllal született?

– Ez már napjaink kellemes szép helyeiről, utcáiról, tereiről, házairól szól, de azért előkerülnek 30 évvel ezelőtti emlékezetes pillanatok is. Egy ajánlókötet valójában, amiben a természeti, az ipari, kulturális értékek egyaránt megtalálhatók.

– Mekkora munka volt ez?

– Az utóbbi 3 évben közel 300 fotót készítettem és ennek a fele került be. S kellett hozzá 2 nagyszerű munkatárs is, Harnóczy Örs tervezte-szerkesztette minden eddigi könyvem, Rott József pedig a legtöbbnek a prózai részét írta, míg a kiadója a pécsi Molnár Nyomda.

– Mi következik ezután?

– Ha találok szponzorokat, akkor Kossuth-bányának szeretnék emléket állítani az ott töltött 30 esztendő képeiből.

– Létezik más is a fotózáson túl?

– Tavasztól őszig kertészkedem a balatonfenyvesi nyaralónkban. Na látja, ott is gyűlnek a képek, azt is be kellene mutatni egy albumban!

Harminc évet húzott le Kossuth-bányán

Árgyelán György 1945-ben született Gyulán. A békési Eleken nőtt fel, tízévesen költözött a szüleivel Komlóra. A Vízműnél kezdett dolgozni, s amint a nagykorúságot elérte, Kossuth-bányán folytatta a munkát. A vájvégi tevékenység minden lépcsőfokát végigjárta, s közben ív- és lánghegesztő, masszőr képesítést is szerzett, volt üzemi fotós, valamint ORI előadói vizsgát tett gitárosként. 1993-ban ment nyugdíjba a bányától gázmérőként, 2007-től adja ki fotóskönyveit. Felesége, Ilona bölcsődében dolgozott, lányuk, Ágnes (50), némettanár. Két unokájuk van.