Pécsi karácsonyok a múltból: szenteste a hadikórházban, polgármester a Népbíróság előtt

Több, mint száz évvel ezelőtt Pécsett, Jézus születésére nem tudott mindenki elég figyelmet fordítani. Hiszen benne voltunk a nagy harcban (amit optimistán még nem neveztek I. világháborúnak), annak minden borzalmával, szegénységével, fájdalmával, könnyével.

1916: sebesült katonák karácsonya a hadikórházban

Elég, ha megjegyezzük, a baranyai megyeszékhelyen nem kevesebb, mint 3200 katona gyógyult a csatákban szerzett sebeiből, a helyi tartalékkórházban. Ezek után nem csoda, ha gyűjtéseket is szerveztek a javukra. Mert az 1916-os már sorrendben a harmadik háborús karácsony volt a városban meg a világon.

Amikor utalványra adták a hátországban a lisztet, a kenyeret, a cukrot, a petróleumot, miközben állami utasításra összeírták a cipőkészleteket, meg a raktáron lévő talpnak való anyagokat is. Minden nehézség ellenére a Makár utcai hadikórház 371 lakója boldogan vehette át az apró ajándékokat, amelyek előteremtésében Zsolnay-Mattyasovszky Bébi önkéntes főápolónő járt az élen.

1945 decemberében kezdődött Esztergár Lajos pere 

A II. világháború magyarországi eseményeinek befejeződése után, az első békés karácsonyt 1945-ben ünnepelhették volna meg a pécsiek. De azért gazdagságra, felszabadultságra, a szovjet megszállás idején senki se gondoljon. Ráadásul december 18-án kezdődött meg a Népbíróság helyi tárgyalása, ahol dr. Esztergár Lajos egykori polgármester is a vádlottak között volt, a nem is olyan régi deportálások miatt. A hangulat tehát nem lehetett adventi, már ami a közállapotok alapján ebből sejthető.

Az ajándékpiac is alacsony szinten működött. Bár hősugárzót azért ajánlottak az üzletekben. Könyveket is kínáltak, bár abban akadt némi mosolyfakasztó is, de csak mai szemmel. Mert Sztálin: „Leninizmus kérdései" című alkotását a gyertyafénynél olvasgatni bizony bizarr ötlet, de nem az ateistáknak.

A zavart fokozva, dr. Hajdu Gyula nemzetgyűlési képviselő „Karácsony - a demokrácia ünnepe" címmel írt vezércikket, egy korabeli napilap karácsonyi számának címlapjára, amit a Magyar Kommunista Párt adott ki. A belső oldalak egyikén meg kiderült, beiktatták az Ágoston téri plébánia új vezetőit. Nem voltak könnyű napok, az biztos.

Tiltottból tűrt 

A karácsony magyarországi „száműzetése" már régen a múlté volt, amikor beköszöntött 1979 decembere. A diktatúra már puhábbnak tűnt, lehetett vásárolgatni, misére menni vagy távol maradni onnan. Az elvtársak nem nagyon (esetlen nagyon nem) üldözték Mária gyermekét, az eszmét sem igazán bántották, legfeljebb nem támogatták a dolgot nagy hevülettel. Mindazonáltal - akárcsak ma - mint járulékos veszélyforrásokról, a karácsonyfatüzek megelőzéséről már akkor is tájékoztatták az állampolgárokat.

A vezér vitte el a bulit

A hatalmas Szovjetunió óriási hőse, Joszif Sztálin elvtárs méltóztatott december 18-án megszületni. Ezért aztán mondjuk az 1952-es magyar télben tényleg „ellopta a show-t" ahogyan ma mondanánk. Uralkodásának ezen nagyon kultuszos korszakában, a magyar dolgozók nem nagyon álmodhattak a szent napról. Legfeljebb titokban készülhettek rá. De hivatalosan csak holmi fenyőfaünnepségről szóltak a híradások. A karácsony kifejezést nyomtatásban le nem írták a pécsi források.