Balatoni Sándor műve a veszprémi kórustalálkozó himnusza lett

– A zene fontos szerepet tölt be az életében? 

— Igen, már gyerekkorom óta. Megyimóreczné Schmidt Ildikó, aki fiatal zongorista generációk kinevelésén dolgozott, a szomszédunkban lakott. Ő beszélte rá a szüleimet, hogy írassanak be zeneiskolába. És úgy néz ki, hogy ez jó döntés volt. Igaz, hogy a középiskolai évek alatt eltávolodtam a zenétől, de végül visszataláltam hozzá. Az orgona iránti szeretet pedig a templomba járáson keresztül ért el. 

– Nemrég első helyezést ért el egy zeneszerző pályázaton. Mesélne erről bővebben? 

– A kiírást a Pueri Cantores Ifjúsági Katolikus Kórustalálkozó kapcsán tették közé, amelyet idén Veszprémben tartanak szeptemberben – több száz gyermek érkezik Európa országaiból, városaiból. Ezeknek a találkozóknak az egyik lényeges momentuma, hogy mindig van himnuszuk. Erre írták ki ezt a felhívást, és a nyertes mű ennek a többnapos rendezvénynek lesz az ünnepi dala. 

– Milyen érzés, hogy a műve egy ilyen nagy rendezvény himnusza lett? 

– A zeneszerzők számára mindig az a legnagyobb elismerés, hogyha hallhatja a saját művét megszólalni. Ebben az esetben annyival lesz különlegesebb az élmény, hogy ilyen nagy létszámú kórus még sose énekelte a művem. Most viszont, ha minden jól megy, akkor több száz gyermek adja majd elő. 

– Későbbiekben hallható lesz máshol is ez a darab? 

– Az ősbemutató a veszprémi találkozón lesz, ahol egy nap többször is hallható lesz majd. De egy mű utóéletét nehéz megmondani, remélem, hogy sokszor el fog hangzani a későbbiekben is, és tetszeni fog a gyerekeknek. Egyébként a minden találkozóra komponált himnusz bekerül a Pueri Cantores repertoárjába. 

– Emellett még az egyetemen is oktat. 

– Igen, és az egy másfajta kihívás. Mindig is szerettem az egyetemi oktatást, a magasabb szinten való együtt gondolkodást a hallgatókkal. Jómagam is rengeteget tanulok a tantermi interakciókból, beszélgetésekből. Örömteli dolog, hogy a leendő kollégáimat oktathatom. Fel tudja tölteni az embert. 

– A Mecsek Kórus karnagyaként is helytáll. Ez milyen kihívással jár? 

– Egy kórust összetartani, vezetni egy kicsit inkább szervezési, mint szakmai feladat. De jelenleg nagyon szép számban létezik a kar, több mint ötven taggal működünk. Tavaly elkészült egy új lemezünk, valamint igyekszünk visszaépíteni a koncerteket, amelyek száma az utóbbi években – a pandémia miatt – kicsit megcsappant, de az idei nyárra és őszre már több tervünk is van már. 

Az orgonakoncert más élményt nyújt

Hazánkban nincs nagy hagyománya az orgonakoncerteknek, de mégis nagyon sok jó orgonistánk van – emelte ki Balatoni Sándor. A magyarországi közönségnek van egy része, amely szereti és szokott járni orgonahangversenyekre. Az orgonaművész nem hiszi, hogy tömeges műfaj válna belőle. De ez nem is probléma – hangsúlyozta –, én mindig azt mondom, hogy nem a közönség létszáma számít, hanem a minőség, hogy az, aki eljön egy ilyen koncertre, az olyan élményekkel térjen haza, amit egy más jellegű koncerten nem tud megszerezni.