Csirke Ferenc: Nagy a felelősség, nem törhet meg a fejlődés!

– Egy nagyon fontos időszakban kerülnek most a kezei alá a játékosok, hiszen az utolsó, de talán legnagyobb lépést kell megtenniük a profi kosárlabdázóvá válás felé. Itt érez nagyobb nyomást vagy élvonalbeli edzőként?
– Mindkét szerep nagy felelősséggel jár. A mostani munkám abból a szempontból, hogy felelnem kell azért, hogy ezek a játékosok NB I.-esek szeretnének lenni. Egyszerűen nem törhet meg a fejlődésük. Próbálok segíteni nekik, olyan pluszokat adni, amit eddig talán nem kaptak meg. Hozzáteszem, nagyon jó edzők dolgoznak az akadémián, ezekkel a játékosokkal is kiváló szakemberek foglalkoztak az elmúlt években. Persze a felnőtt kosárlabdában is hatalmas a felelősség, mert az sokkal nagyobb pénzről szól. Szponzorok vannak, a szurkolókat ki kell szolgálni. Mindkettőnek meg van a szépsége. Az utánpótlás nevelésben nem annyira az eredmény kényszer vezérli a munkát, de ha egy olyan csapatod van, ahol sok a tehetség, akkor igenis számít. A srácok a győzelmekből szereznek önbizalmat. Ha mindig veszít egy csapat, akkor azt a tehetséget is nehéz motiválni, akiből éppenséggel lehet NB I.-es kosárlabdázó.

– Mennyire segíti a játékosok fejlesztésében, hogy nagyon jól ismeri az élvonal kívánalmait?
– Nem egy egyszerű szituációba csöppentem. Ez a garnitúra, ami most a Nemzeti Kosárlabda Akadémián az U20-as, illetve az NB I. B. Zöld-csoportos csapatot alkotja, három együttesből tevődik össze. Heten edzenek a felnőtt csapattal, hárman az U18-as együttessel és kilencen velem. Nagyon sok fejlesztést utóbbiaknak tudok adni. Utána jön a speciális helyzet: a mérkőzés, amire ebből a három csapatból kell összeraknunk a 12 fős keretet. Nekik viszont már csak mérkőzésen belül tudok olyan tanácsokat adni, és taktikailag segíteni rajtuk, hogy győztesen vívjuk meg a találkozókat. Arra van lehetőség, hogy heti egyszer edzünk közösen. Ezt kell kihasználnom arra, hogy olyan dolgokat mutassak, mondjak, ami szolgálja a fejlődésüket.

– Mennyire nehezíti ez meg, hogy a sikerességet is fenn lehessen tartani?
– Nem könnyű ez a szituáció, de annyira nem is nehéz, mert egy séma alapján dolgozik az egész férfi szakág. Sok újdonságot nem tudunk belerakni. Mindenki, az U18, U20 azon elvek alapján dolgozik, amit a felnőtt csapat stábja kitalál. Azokat a játékokat játsszuk, amiket ők. Itt mérkőzéseken belül, időkéréseknél, pályaszéli utasításokkal tudok úgy segíteni a játékosokon, vagy a cserékkel, hogy a mérkőzések sikeresek legyenek. Az akadémián azért van annyi tehetség, hogy mi az eredményekre is figyelhessünk. Fontos, hogy az U20-as csapat éremért játszhasson az év végén.

– A családja örül a váltásnak?
– Most már nagyok a gyerekek, de természetesen örülnek, hogy sokkal többször tudok apataxit játszani (nevet - a szerk.). Ebből a szempontból ez egy sokkal ideálisabb szituáció. De nem ez volt a szempont. Szerencsés volt a csillagok állása, mert a paksi munkám befejeztét követően két-három nappal már kiderült, hogy ez a poszt felszabadul. Egy kis szerencse a sok balszerencse után.