Adókedvezmények harca

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Kelet-Közép-Európában minden csábító eszközt bevetnek. Az adókedvezményektől egészen az adómentességig terjed a skála.
[/caption]Elszabadult az adólicit az Európai Unió határain belül és határai körül. Hanyatt-homlok csökkentik a kelet-közép-európai országok kormányai az adókulcsokat, és egymásra licitálnak a befektetőknek ígért kedvezményekben. Különösen élénk vetélkedés tanúi lehetünk az újonnan belépett volt szocialista országok között. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország ugyanabban az időben szállította le vállalkozási adóját. A versenyt eddig Magyarország vezeti 16 százalékkal. Szlovákia az utóbbi idők favoritjává lépett elő, mert bár „csak” 19 százalékra mérsékelte a vállalkozási adó mértékét, de ezzel együtt ugyanilyen mértékű, egysávos személyi jövedelemadót vezetett be. Az unió régebbi tagjai ugyan élénken bírálták az adóversenyt, de maguk is kivétel nélkül lefelé módosították a kulcsokat. Ennek ellenére azok változatlanul nagyon magasak, 38–39 százalék között mozognak.
A versenyben tartja abszolút első helyét Írország a maga 12,5 százalékos vállalkozói adójával.
A szomszédok sem maradnak ki: Románia, Ukrajna is engedett az adóprésen. Szerbia-Montenegró pedig bejelentette, 12 százalék körüli jövedelemadó bevezetését fontolgatja. Ausztria szintén csökkentette az adót.
Szakértők és elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy nem csak az adókulcsok közötti különbség alapján döntenek a befektetők. A kutatások kimutatták, hogy ha a valós adóterhelést kiszámítjuk, azaz figyelembe vesszük: miként jön létre az adóalap, vagyis mit lehet leírni költségnek és mit nem, akkor alaposan átrendeződik a lista.
Olyan ország, mint például Szlovákia, a maga 19 százalékos adókulcsával első helyre kerül és megelőzi Magyarországot annak 16 százalékos adókulcsával. Az ok: a szomszédban sokkal kedvezőbbek a költségek leírásának lehetőségei.
Természetesen a csábítás minden eszköze bevetésre kerül.
A beruházások jelentős értékét elérő adókedvezményektől egészen az adómentességig. Lengyelországban 14 ipari park van, ahol nincs adó. Országonként eltérő mértékben és nem egyforma nyilvánosság mellett a letelepedők ingyen közműves telket kapnak az önkormányzatoktól, akik gyakran a helyi adót is elengedik.
A kormányok azzal egyengetik a befektetők rögösnek egyre kevésbé nevezhető útját, hogy „befektetőbarát” munkatörvényeket fogadnak el. Ezek lehetővé teszik a „rugalmas” létszámpolitikát. Magyarul: leépítik az alkalmazottakat védő jogrendszer maradékait.

A bőkezű Szlovákia

Az adókon kívül más csalogatás is van. Szlovákia például a Kia-Hyundai beruházás kapcsán megígérte, hogy Zsolnáig autópályát építenek. Ráadásként pedig olyan kötelezettséget is vállalt, hogy az autógyár 100 kilométeres körzetében más autóüzem nem telepedhet meg jó ideig.