Az AIDS története

Acquired ImmunoDeficiency Syndrome -  AIDS.

[caption id="" align="alignleft" width="110"] AIDS szolidaritás szalag
[/caption]A betegséget 1981-ben írták le először. Utólag következtetve valószínűsíthető, hogy az első megbetegedések az Egyesült államokban és Európában már a 70-es évek második felében előfordultak, feltételezetten a kórokozónak Afrikából történő közvetlen, illetve a Karib térség szigetein keresztül történt közvetett behurcolását követően. Az AIDS azonban ezidőtájt Afrikában is új betegségnek számított. A kórokozó a 70-es évek közepén ebben a térségben ugyan jelen volt, de a betegség nagyobb számban itt is csak a 80-as évek elejétől fordult elő.

1981 tavaszán vált feltűnővé New Yorkban, Los Angelesben és San Franciscoban, hogy fiatal homoszexuális férfiak körében szokatlan gyakorisággal jelentkezik Pneumocystis carinii okozta pneumonia, valamint a Kaposi szarkoma agresszív formája. A vizsgálatok alapján rövid idő alatt kiderült, hogy a betegek immunrendszere súlyosan károsodott bizonyos T-limfocita funkciók kiesése következtében. A betegséget az Egyesült Államokban eleinte olyan szorosan kötötték a homoszexualitáshoz, hogy az eredeti elnevezése GRID (homoszexuálisokkal összefüggő immunhiány) volt, aminek kapcsán sok cikk és könyv bélyegezte meg a homoszexuális embert, aki morális és fizikai romlást terjeszt az egészséges, heteroszexuális világban. A másik érintett réteg a kábítószer-élvezők csoportja volt, ezért a konzervatív erkölcs apostolai úgy magyarázták, hogy ez „Isten büntetése” korunk erkölcstelenségéért. Amint azonban a heteroszexuálisok és kisgyermekek is megbetegedtek, az értelmezések természetesen megváltoztak.

A bűnbakkeresés és másokat okolás jelensége alkalmanként már korábban is egyetemesnek bizonyult: a XV. század végén Kolumbusz tengerészei „indián kanyaró”-ként emlegették a szifiliszt, a törökök ugyanakkor „keresztény betegség”-nek nevezték.

A szakemberek első prognózisai a fertőzés terjedési sebessége miatt a 80-as évek végére világméretű pusztulást helyeztek kilátásba. Ez szerencsére nem következett be, mégsincs ok a riadó lefújására. Nehéz lenne ugyan a végkimenetelét megjósolni, de bízni lehet abban, hogy a szellemi erőknek és az anyagi javaknak a betegség leküzdése érdekében létrejött hatalmas koncentrációja végül annyi más betegséghez hasonlóan itt is eredményre vezet.

Az európai országok különböző mértékben érintettek: pl. Németországban az AIDS betegek száma 1:5000, Nagy-Britanniában 1:4200, Olaszországban 1:1500, Franciaországban 1:1300, Svájcban 1:1300, Spanyolországban 1:900. Az országokon belül különböző csoportok érintettek elsődlegesen: Németországban, Angliában, Franciaországban és Hollandiában főleg a homoszexuálisok, Olaszországban és Spanyolországban pedig a kábítószeresek.

Jelenleg a világon 34 millió HIV fertőzött van, számuk évente 5 millióval növekszik. Magyarországon a nyilvántartottak száma 7-800 között van, becslések szerint a valódi szám 3-4 ezer lehet.

[caption id="" align="alignleft" width="110"] A HIV vírus
[/caption]A diagnózis

Mind a HIV-fertőzöttség, mind az AIDS betegség diagnózisa a HIV vírusok vérből történő kimutatásán alapul.

A vizsgálat alapja, hogy a vírus a vérbe kerülve megindítja a szervezet védekező reakcióit, vagyis az ellenanyagok képződését. Ezek az ellenanyagok mutathatók ki laboratóriumi vizsgálattal a fertőzött személy véréből.

A HIV fertőzöttséggel kapcsolatos laboratóriumi teszteknek érzékenységük, megbízhatóságuk és költségük alapján két fontos típusa van: a szűrővizsgálatok és az úgynevezett konfirmációs (azaz igazoló) vizsgálatok. Bár a technológia fejlettségének köszönhetően ezek az eljárások meglehetősen érzékenyek és megbízhatóak, mindig fennáll a téves eredmény lehetősége. Emiatt, és mert a HIV fertőzöttség megállapítása minden szempontból kényes és nagy jelentőségű kérdés, a diagnózis végleges felállításához sohasem elegendő egyetlenegy, pozitív laboratóriumi eredmény. A fertőzöttség gyanújának felmerülésekor a végérvényesnek tekinthető diagnózishoz minden esetben több, különböző módszerrel elvégzett vizsgálati eredménynek kell pozitívnak lennie.

magyar adatok:

Magyarországon 1985-től, amióta létezik erről nyilvántartás, napjainkig - 2004. március 31-ig - összesen 1126 HIV-fertőzött személyt regisztráltak.

A bejelentett AIDS-betegek száma március 31-én 458 volt, ebből 410 férfi és 48 nő. Közülük 350-et 1999-ig jelentettek be, idén az év eleje óta összesen kilenc új esetet tartanak hivatalosan számon. A betegség következtében idén március 31-ig Magyarországon 260 személy - 238 férfi. és 22 nő - hunyt el.

Az eddig összesen regisztrált és a jelenleg bejelentett HIV-fertőzöttek száma közötti különbséget egyrészt az elhunytak adják, másrészt abból következik, hogy sok külföldi állampolgár fertőzöttségét regisztrálták nálunk, de ezek az emberek ma nem tartózkodnak Magyarországon.

Szakemberek szerint azonban a HIV-fertőzöttek valós száma a nyilvántartottnál jóval nagyobb, egy regisztrált betegre feltételezhetően akár négy olyan is juthat, akit vagy nem jelentettek be - esetleg külföldön kap kezelést -, vagy még maga sem tud fertőzöttségéről.

A betegséggel kapcsolatos hasznos információk: www.anonimaids.hu