Hírek

2005.01.26. 07:25

A horkolás is öröklődik

Nem mindegy, hogy valaki jól alszik-e éjszaka. Hiszen az ember életének egyharmadát alvással tölti. Az alvászavarok ma már nagyrészt jól körülírhatók és kezelhetők, de még mindig nincs rájuk kielégítő magyarázat.

Tornai Szabolcs

Csaknem kétezer egypetéjű és kétpetéjű ikerpárt vizsgáltak meg nemrég a két fő alvászavar szempontjából a londoni St. Thomas Kórház Ikerkutató Intézetében. Tehát olyan testvéreket, akiknél a genetikai rokonság száz és ötven százalékos. Ezzel megvolt a tökéletes összehasonlítási alap. Kiderült: ezek a tünetegyüttesek legalább felerészben örökletesek.

Az alvászavarok meglehetősen szerteágazóak, de két fő típusuk létezik. Az egyik leggyakoribb alvászavar az alvás közbeni légzési elégtelenség, más szóval kóros horkolás (angol rövidítése OSA). A másik a nyugtalan lábak tünetegyüttese (angol rövidítése RLS). A meglepő eredmény a következő volt. Az alvászavarok felerészben genetikai tényezőknek tulajdoníthatók. A kóros horkolás (OSA) 42 százalékban. A nappali álmosság 45 százalékban. A nyugtalan lábak tünete (RLS) 54 százalékban. A lábizomrángás 60 százalékban.

Alvás közbeni légzési elégtelenség (OSA – Cobstructive sleep apnoea): jellegzetes tünete a hangos és gyakori felhorkanásokkal tarkított horkolás. A renyhe izmok miatt belélegzéskor a felső légutak összetapadnak, elzáródnak. Ettől oxigénhiány lép fel, és az alvó újra meg újra felébred. Következménye nappali álmosság és többnyire elhízás. Az OSA a felnőttek 1-2%-ánál fordul elő, főként férfiaknál, leggyakrabban az 5–55 évesek körében. Életmód-változtatással, a káros szenvedélyek elhagyásával és orra helyezhető készülék (CPAP) segítségével kezelhető.

"Nyugtalan lábak” tünet-együttese (RLS – restless leg syndrome): elalvás előtt vagy alvás közben lép fel. A beteg dörzsölni, mozgatni kénytelen lábait. Ezzel az esetek 50–60 százalékában együttjárhat a lábak izomrángása alvás közben. A következmény szintén az alvás széttöredezése és a nappali álmosság. Az RLS felnőttkori gyakorisága 2–15 százalék között mozog. Többféle gyógyszeres eljárással enyhíthető a baj. 

Álmatlanság (insomnia): nem más, mint elalvási vagy átalvási képtelenség, ritkábban korai ébredés. Sokan azt hiszik, hogy súlyos baj, pedig legtöbbször nem az. Többnyire lelki okokra vezethető viszsza, és pszichoterápiával kezelhető.

Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alváskutatója: „A londoni ikerkutatás eredményei mérföldkövet jelentenek az alvászavarok kutatásában. Ez az első ilyen jellegű vizsgálat. Valószínűnek tartom, hogy több gén hatása adódik össze, és ez hozza létre azt a hajlamot, amelyből kialakul a betegség. Tehát egy magyarázatkezdeményről van szó, amely rendkívül ígéretes. Mindenesetre még hátra van a rendellenességekre hajlamosító gének azonosítása. Felettébb eredeti a kutatás vezetőjének elmélete az álmosság bizonyos eseteiről. A szóban forgó gének némelyike az évezredek folyamán hozzájárulhatott az emberi faj fennmaradásához. Ugyanis mindig szükség volt olyanokra, akik akkor voltak álmosak, és akkor maradtak fenn, amikor a többség ébren volt,

illetve aludt.”

Hova forduljon?

Mindenekelőtt keresse fel háziorvosát! Magyarország legtöbb nagyvárosában van alvásrendelés. A fővárosban több helyen is: SE Magatartástudományi Intézet, SE Pulmonológiai Intézet, Országos Pszichiátriai Intézet, Madarász utcai klinika, Alváscentrum (Honvéd Kórház)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!