2005.01.10. 06:05
Békére várt az egész ország
Nyolcvanhét esztendővel ezelőtt egész Magyarország a békére várt. Így érthető, ha fokozott reménységgel fordultak a Breszt-Litovszkban folyó fegyverszüneti tárgyalások hírei felé.
[caption id="" align="alignleft" width="350"]
A béketárgyalás résztvevői
[/caption]Az 1917-es oroszországi forradalmak eredményeként hazánkban is megélénkültek a radikális mozgalmak. Ezerkilencszáztizenhét októberének elején egyhetes vasutassztrájk bénította meg az országot.
A bolsevik hatalomátvételt követően a Pesti Hírlap és a Népszava is teljes terjedelemben közölte a szovjet kormány dekrétumát a békéről. Az áhított állapot támogatása mellett a szociáldemokraták összehozták az akkori évek legnagyobb szabású tömeggyűlését.
Az akkor ellenzéki Munkapárt jelentős része és a kormánypárti körök is örömmel értesültek a dekrétumról. Oroszország kiesésétől ugyanis azt remélték, a monarchia tehermentesíteni tudja keleti hadszínterét. Mivel 1917 novemberétől keleten a lövészárok-barátkozások már minden arcvonalat megfertőztek, fennállt a veszély, hogy a frontok összeomlanak.
A breszt-litovszki béketárgyalások december közepén kezdődtek. Ám a megbeszélések elhúzódtak. S végül jött a legroszszabb; nyilvánosságra kerültek a központi hatalmak területi követelései.
Erre 1918 januárjában az egész monarchiára kiterjedő általános sztrájk indult. Budapesten január 18-án munkabeszüntetés kezdődött, amelynek során munkástanácsok alakultak.
