Feloldhatók a feszültségek

Magyar álláspont

Becsey Zsolt, az EP-küldöttség egyik magyar tagja nagy sikernek minősítette a bizottság munkáját, elsősorban azért, mert sikerült beszélni minden érintettel, beleértve az incidensek áldozatait és a politikai vezetőket is. A fideszes politikus szerint jól megmutatkozott a jelentős különbség ugyanazon esemény megítélésében. Hegyi Gyula, a testület szocialista párti tagja elgondolkodtatónak tartja a belügyminiszter hozzáállását, aki azt próbálta bizonygatni, hogy az incidensek elkövetői inkább a magyarság soraiból kerülnek ki. Hegyi szerint a bizottság tagjai jelezték, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az, hogy helyreálljon „az etnikai béke” a Vajdaságban.

Magyar részről nagy sikernek minősítették a vajdasági zaklatásokat vizsgáló bizottság útját. Az események megítélésében azonban eltérők a vélemények.

A rendőrségben és az igazságszolgáltatásban arányos kép-viselethez kell juttatni a vajdasági kisebbségeket – hangoztatta Doris Pack, a nemzetiségi viszonyokat vizsgáló európai parlamenti bizottság elnöke. Hozzátette: kölcsönös türelmet elősegítő lépésekre van szükség az oktatás és nevelés területén, a menekülteket be kell vonni a vajdasági kulturális folyamatokba, és javítani kell a kisebbségek foglalkoztatásán is.

Az öttagú bizottság tényfeltáró útjának utolsó állomásán, Belgrádban tárgyalt Boris Tadic szerb elnökkel, Vojislav Kostu-nica miniszterelnökkel, Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszterrel, illetve a szerbiai belügyi, igazságügyi és oktatási tárca vezetőjével, továbbá a szerbiai menekültügyi biztossal.

Doris Pack a sajtó előtt azt a véleményét fogalmazta meg, hogy „a vajdasági problémák megoldhatók, nem kell őket túlhangsúlyozni, de csökkenteni sem szabad jelentőségüket”. Rámutatott arra, hogy a problémamegoldás leghatékonyabb eszköze az oktatás, mert az incidensek elkövetői javarészt kiskorúak voltak.

A küldöttség útja befejeztével  az EP külügyi bizottsága elé tárja jelentését.