Spanyol hódítók bennszülött szemmel

Guatemala Közép-Amerika felerészben indiánok lakta országa, ahol a hivatalos nyelv a spanyol. A 16. században igázták le a spanyol konkvisztádorok (hódítók), de hogy miképpen, arról keveset tudni. Nemrég azonban egy holland kutató, Florine Asselbergs rábukkant egy táblaképre, amelyet bennszülött indiánok festettek a hódítások idején.

A korabeli festmény jelenleg a mexikói Puebla egyik múzeumában található. Hatalmas képről van szó, kétszer három méteres. És ami a fő, rendkívül sok információval szolgál a Guatemalában vívott csatákról. Ráadásul az ország legrégebbi térképének is tekinthető. A képnek csupán egy apró részletét mutathatjuk be. Korábban a kutatókat egyáltalán nem foglalkoztatta a festmény. Asselbergs viszont alapos elemzésnek vetette alá. Kiderítette, hogy a kép a spanyol hódító, Pedro de Alvarado 1527 és 1529 közötti guatemalai hadjáratát ábrázolja. A kérdéses indián törzs szövetkezett a spanyolokkal, mert azt remélte, hogy így megszabadulhat az aztékok zsarnokságától. Katonai sikereiket táblaképeken örökítették meg. De nemsokára a spanyolok Közép-Amerika valamennyi népét leigázták, nem kímélve a velük együttműködőket sem. A táblaképről a holland történész doktori dolgozatában számolt be. Végkövetkeztetése az, hogy a spanyol hódítások megszokott európai előítéletektől mentes, tárgyilagos vizsgálatára van szükség. Ami elképzelhetetlen az indiánok korabeli történeteinek és festményeinek felkutatása, elemzése nélkül.

1519–1521: Hernando Cortez főembereként részt vesz Mexikó leigázásában

1520: Tenochtitlánban lemészárol 3400 aztékot, mert egy vallásos szertartást lázadásnak ítél. Ezután valóban lázadás tör ki

1521: a város lerombolásával véget érnek a „zavargások”

1527–1529: Cortez megbízásából leigázza Guatemalát és Salvadort

1529–1541: Guatemala teljhatalmú kormányzója

1541: Mexikóban egy indián lázadás leverése közben meghal