Kurdisztán önállósodna

Ankara emberei még 1999-ben elfogták és Kenyából hazatoloncolták Öcalánt, a törökországi kurdok függetlenségéért küzdő Kurd Munkáspárt vezetőjét. Törökország a legutóbbi időkig elnyomta a kurdokat, nyelvüket betiltotta. Szaddám Huszein rendszere viszont már 1970-ben korlátozott önigazgatást adott a népcsoportnak. Ha az észak-iraki kurdok függetlenné válnának, ez felerősítené az elszakadási törekvéseket a kurdok lakta török területeken is.

A török tábornokok azzal fenyegetőznek, hogy a hadsereg átlépi az iraki határt, ha az ott élő kurdok kiterjesztik ellenőrzésüket Kirkuk városára, az olajmezők központjára. Masszud Barzani, Irak legbefolyásosabb kurd vezetője viszont kijelentette: népének joga van a függetlenséghez.

Az iraki kurdok azt remélik, hogy megszerzik Washington támogatását; cserébe az USA számíthat rájuk a lázadó szunnitákkal és a szélsőséges siítákkal szemben. Ám ha megalakulna egy részlegesen önálló autonómia Irakon belül, ezt jeladásként értelmezhetnék a szomszédos országokban élő kurdok. Az első világháború utáni Párizs környéki békeszerződések kilátásba helyezték az önálló Kurdisztán megalapítását, ám a mintegy 20-25 milliós nép azóta is négy országban, szétszabdalva él.

Recep Tayyip Erdogan tud a katonai tervről

Törökországot feldühítette a kurd pártok sikere az iraki választásokon. Ankara szerint több helyen, például Kirkukban, manipulálták a voksolást. A két nagy iraki kurdpárt a második helyen végzett, és 75 mandátumot szerzett a 275 fős új törvényhozásban. Sajtójelentések szerint a török katonaság tavaly októbere óta tervezi Észak-Irak lerohanását. Amerikai hírszerzési értesülések szerint Erdogan török miniszterelnök nemcsak tud a tábornokok készülődéséről, hanem helyesli is elképzelésüket. Márpedig egy effajta katonai kaland kiszámíthatatlan következményekkel járna, és évekkel visszavetné Törökország uniós csatlakozását is.