A kutyák mindenkit kiszagolnak

Jó helyen járunk, már messziről hallani az ugatást. A lombos fák szinte elrejtik Dunakeszin az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kutyakiképző bázisát. Mintha egy hamisítatlan úttörőtáborban járnánk: zászlórúd, sorompó, bungalószerű épületek, tornaóra, narancssárga Ikarusz-busz. A nagyvárosi forgatag után számunkra kifejezetten felüdülés az itt töltött idő. A táborlakók ugyanakkor nem piknikezni járnak ide, hajnaltól estig tart  a munka. A magyar Kántorokat külföldi rendvédelmi szervek is szívesen alkalmazzák hazájukban.

– Több száz kutyával foglalkozunk – mondja lapunknak Marsi Pál alezredes, a kiképző igazgatója. – Az ország összes kapitányságát mi látjuk el. Nemcsak a négylábúakat, a leendő gazdákat is mi készítjük fel. Az iskola 1946-tól látja el feladatát. A korábbi években a határőrség és a honvédség kutyáit is itt képezték ki, ma elsősorban a rendőrség egységeit látják el. – Általában kétéves korukban vásároljuk meg a tenyésztőktől az állatokat – mondja Marsi Pál. – Ebben a korban lehet a legjobban kiképezni őket. Főleg német juhászokkal foglalkozunk, de labradorokkal és terrierekkel is találkozni nálunk. A kutyákat két feladatkörben, rendvédelmi és bűnügyi területen alkalmazzák a rendőrök. Az előbbibe elsősorban rendezvénybiztosítás és járőrözés tartozik. Az utóbbi a nyomozati tevékenységeket takarja. Ilyen a nyomkövetés, a robbanószer-, a kábítószer- és a hullakeresés.

- Egy kutyát csak egyetlenegy feladatra készítenek fel – tudjuk meg Matlag Ferenctől, a kiképzőcsoport vezetőjétől. A kábítószer-kereső négylábú ugyanis már egyáltalán nem alkalmas a robbanószerek felderítésére. A kutyák szinte tökéletesen képesek azonosítani a nyomokat. Négy-öt órával a bűntett elkövetése után is megérzik a tetthelyen maradt szagmintát. A nyomokat kilométereken keresztül képesek követni. Gyakori, hogy a kutya az elkövető házáig vezeti a rendőröket. A nagyvárosi betondzsungelben azonban már más a helyzet. Itt nem nyomkövetést, hanem szagazonosítást végeznek. – A tetthelyen egy speciális textil segítségével rögzítjük a szagokat – meséli Matlag Ferenc. – A mintát gondosan üvegbe zárjuk és eltesszük. Ha az adott ügynek lesznek gyanúsítottjai, akkor egy másik textil segítségével róluk is veszünk mintát. A kutya kilencvenöt százalékos biztonsággal tudja azonosítani az elkövetőt.

A kutya és gazdája között egyébként rendkívül szoros kötődés alakul ki, ugyanis az állattal nem csak a szolgálat ideje alatt kell foglalkozni. Folyamatos törődést igényelnek. A rendőrök többsége saját otthonában tartja négy lábú munkatársát, így néhány hónap után szinte elválaszthatatlanok lesznek egymástól. Az állatot a nagyvárosi körülményekhez is hozzá kell szoktatni, miután a járőrök nem a puszta közepén látják el feladatukat. A kutyák nyolc-, kilencéves korukig maradnak szolgálatban. Gazdájuk többsége ezt követően sem mond le róluk. Ezt azonban nem mindenki tudja vállalni. Ilyen esetben előfordul, hogy biztonsági cégek veszik át az állatot, de az is lehet, hogy házőrzőként szolgál tovább a nyugalmazott rendőreb.

Nélkülözhetetlen rendőrlovak

A hatóság munkáját nem csak kutyák segítik. Lovakat szintén tartanak az ORFK-n. Egy lovascsapatnak rendkívül nagy visszatartó ereje van, így főleg rendezvények biztosításakor vetik be őket. Kisebb községekben vagy a tanyavilágban szinte nélkülözhetetlenek, ugyanis rosszabb terepviszonyok között a gépjármű már használhatatlan. A kiöregedett állatoknak általában árveréseken keresnek új gazdát. A legközelebbi augusztus 3-án lesz a somogysárdi lovasbázison, ahol negyven félvér kerül „kalapács alá”.