Hírek

2005.07.16. 00:00

Arcot adnak a városoknak

Budapest mellett akár öt nagyváros – Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged – is növekedési központtá fejlődhet 2007 és 2013 között európai uniós támogatással.

Kocsi Margit

Az Európai Unió városfejlesztési koncepciója arra épül, hogy minden településnek megvan a maga szerepe. Ebből kiindulva tavaly döntött a kormány a komplex városfejlesztési stratégiák elkészítéséről, amelyek beépülnek a most először készülő regionális operatív programokba – nyilatkozta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke. Szerinte azok a beruházások számíthatnak támogatásra, amelyek növelik a szűkebb és tágabb térség versenyképességét, befektetést vonzanak, megélhetést biztosítanak.

A komplex városfejlesztési stratégiák fő irányai a tervek szerint július végén, augusztus elején kerülnek a kormány elé. Értesülésünk szerint projektelőkészítésre fejenként százmillió forintot kapnak a városok. A beruházások finanszírozásában az EU részéről alapvetően a strukturális alapokat veszik számításba. A városok általában 33–50 százalékos uniós forrással, 25–33 százalékos állami támogatással és 25–33 százalékos önrésszel kalkulálnak. Jelenleg egyedül Budapest minősül növekedési pólusnak. Rechnitzer János, az MTA regionális kutatások központjának nyugat-dunántúli igazgatója szerint következetes fejlesztésekkel a nemzetközi erőtér meghatározó tényezője lehet a szóban forgó öt nagyváros, sőt regionális (al)pólussá fejlődhet több más település is. Az elmúlt évek növekedési pályája alapján akár Nyíregyháza, Székesfehérvár vagy Kecskemét. Adja a jó ég, hogy ez megvalósuljon – tette hozzá, megjegyezve, hogy Magyarország a szlogenek országaként hajlamos a jelszavak szintjén leragadni. A központ legutóbbi felmérése szerint 40–45 településen adottak a modernizációs tényezők, mint például a tudáshordozó intézmények, az infokommunikációs infrastruktúra és az innovációhordozók.

Debrecen, a tudás központja

A hajdú-bihari főváros interregionális szolgáltató tudásközponttá kíván fejlődni 2007 és 2013 között. Fejlesztési tervei kialakításában épít a Debrecen–Nyíregyháza, Debrecen–Nagyvárad tengely lehetőségeire. Szívesen otthont adnának az európai anyagtudományi, nanotechnológiai és molekuláris biológiai központnak, ez egymilliárd eurós beruházás.

Győr, az innováció fellegvára

Győr az innováció fellegvára szeretne lenni, s ezzel a célkitűzésével harmonizálja fejlesztési elképzeléseit. Eddig 24 vezérprojektet alakítottak ki a 2007 és 2013 közötti időszakra, hozzávetőleg 240 milliárd forint beruházási értékben, elsősorban a tudásipar, az új technológia és új szolgáltatások, a regionális együttműködés és az élhető környezet fejlesztése terén.

Miskolc, a technopolisz

A város az innovatív tudás, kultúra, idegenforgalom, gazdasági vonzerő és kooperáció városává akar fejlődni 2007 és 2013 között. Ennek érdekében hat stratégiai és negyvenegy alprogramot dolgoztak ki, 345 milliárd forintnyi beruházást irányoztak elő. A stratégia elkészítése új fejezetet nyitott az egyetem és a város együttműködésében.

Pécs, az életminőség városa

Új típusú együttműködést alakított ki Pécs a megye, az egyetem és a kamara között. A város hagyományos erősségére, a kultúrára, az egészségiparra (orvosi kutatás, klinikai ellátás, gyógyfürdők) és a környezettechnológiai iparra alapozza a fejlesztéseket, amelyek azt szolgálják, hogy az életminőség és az „ezüstgeneráció”, azaz a nyugdíjasok városa legyen.

Szeged, a biopolisz

A tudásalapú gazdaságra építi terveit Szeged, s biopoliszként kívánja betölteni a növekedési pólus szerepét, ekként lehetne húzóereje nemcsak a dél-alföldi régiónak, hanem az országnak is. A stratégia keretében 50–100 projekt megvalósításával számolnak, legalább százmilliárd forint beruházási értékben. Négy-öt milliárd forint kellene.

A hajdú-bihari főváros interregionális szolgáltató tudásközponttá kíván fejlődni 2007 és 2013 között. Fejlesztési tervei kialakításában épít a Debrecen–Nyíregyháza, Debrecen– Nagyvárad tengely lehetőségeire. Szívesen otthont adnának az európai anyagtudományi, nanotechnológiai és molekuláris biológiai központnak, ez egymilliárd eurós beruházás.

Győr, az innováció fellegvára

Győr az innováció fellegvára szeretne lenni, s ezzel a célkitűzésével harmonizálja fejlesztési elképzeléseit. Eddig 24 vezérprojektet alakítottak ki a 2007 és 2013 közötti időszakra, hozzávetőleg 240 milliárd forint beruházási értékben, elsősorban a tudásipar, az új technológia és új szolgáltatások, a regionális együttműködés és az élhető környezet fejlesztése terén.

Miskolc, a technopolisz

A város az innovatív tudás, kultúra, idegenforgalom, gazdasági vonzerő és kooperáció városává akar fejlődni 2007 és 2013 között. Ennek érdekében hat stratégiai és negyvenegy alprogramot dolgoztak ki,

345 milliárd forintnyi beruházást irányoztak elő. A stratégia elkészítése új fejezetet nyitott az egyetem és a város együttműködésében.

Pécs, az életminőség városa

Új típusú együttműködést alakított ki Pécs a megye, az egyetem és a kamara között. A város hagyományos erősségére, a kultúrára, az egészségiparra (orvosi kutatás, klinikai ellátás, gyógyfürdők) és a környezettechnológiai iparra alapozza a fejlesztéseket, amelyek azt szolgálják, hogy az életminőség és az „ezüstgeneráció”, azaz a nyugdíjasok városa legyen.

Szeged, a biopolisz

A tudásalapú gazdaságra építi terveit Szeged, s biopoliszként kívánja betölteni a növekedési pólus szerepét, ekként lehetne húzóereje nemcsak a dél-alföldi régiónak, hanem az országnak is. A stratégia keretében 50–100 projekt megvalósításával számolnak, legalább százmilliárd forint beruházási értékben. Négy-öt milliárd forint kellene. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!