Budapest északi ölelésre vágyik

[caption id="" align="alignleft" width="133"] Az M0-s megvalósítását a többség támogatja, de csak akkor, ha az út nem az ő határukban vezetne át
[/caption]– Számunkra elfogadhatatlan az M0-s tervezett nyomvonala – mondta lapunknak Tarlós István, Óbuda polgármestere. – Világosan látszik, hogy a rajzasztalnál a tervezés során a legolcsóbb megoldást választották. Az ökológiai szempontokat már nem vették figyelembe. A kerület képviselő-testülete egyöntetűen utasította el az autópálya jelenlegi nyomvonalát. Többek között azt kifogásolták, hogy a kerületet az ígéretek ellenére kihagyták az útra vonat-kozó egyeztetésekből. – Ez a beruházás nem néhány lakást érint, hanem az ország legnagyobb lakótelepét – mondta a polgármester.– Helyenként olyan kis védőtávolságot állapítottak meg, hogy a forgalmas útszakasz száz méterre is megközelítené a házakat. Nem akarjuk megakadályozni a szükséges építkezést, ám még van idő más megoldást keresni. A kivitelezést ugyanis nem fogják 2008 előtt megkezdeni. Óbuda elöljárója az államfőhöz is eljuttatta az önkormányzat állásfoglalását. Arra kérik Mádl Ferencet, hogy mérlegelje a Budapesti Agglomeráció szerkezeti elemeit tartalmazó törvény aláírását. Úgy vélik, hogy az nincs összhangban az Országos Területrendezési Tervvel. Az utóbbi szövege ugyanis nem tartalmazza Óbuda érintettségét a nyomvonal meghatározásánál. A törvényhez kapcsolódó térkép viszont igen.

– Teljes mértékben támogatjuk az M0-s északi hídjának mielőbbi felépítését – hagsúlyozta kérdésünkre Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere. A városatya hozzátette, ők minden szükséges engedélyt kiadtak, így rajtuk már nem múlik a dolog. Hock Zoltán szerint az engedélyek ősszel járnak le, így addig mindenképpen el kellene kezdeni a munkákat. Arra a felvetésre, hogy az északi városrészek közlekedési problémáit az aquincumi átkelő is enyhíthetné, a városatya árnyalt választ adott. Szerinte az említett hídra csak abban az esetben adná áldását az önkormányzat, ha a hozzá kapcsolódó, az M3-asig érő utakat is kiépítenék. Visszakanyarodva a budai oldalra, érdemes egybevetni a 11-es és a 10-es utat összekötő szakasz kétféle nyomvonalát. Az egyik szerint a Szentendrei út elhagyása után a közlekedési folyosó a föld alatt, egy alagútban futna tovább. A másik elképzelés egy fákkal és bokrokkal körbevett, öt–tíz méter mély bevágásról szól.

Döbbenetes, hogy a 21. század küszöbén az Árpád hídtól felfelé legközelebb csak Esztergomnál van híd. A fenti kifakadás a Nemzeti Autópálya Rt. egyik, nevének elhallgatását kérő vezetőjétől származik. Ugyanakkor arra a kérdésre, miként lehet Horvátországban feleannyiért építeni autópályát a hegyeken át, mint nálunk a síkon, nem tudott mit felelni. A főváros északi kerületeit érintő nagyberuházás, azaz a 10-es út és az M3-as összekötése természetesen érinti a Szentendrei-szigetet is. Mivel itt található Budapest vízbázisa, a zöldszervezetek erős ellenállását is le kellett, illetve kell küzdeni. Ugyancsak sok természetvédő és civil egyesület berzenkedik a hegyi szakaszok ellen is.

Mennyivel nőhet a légszennyezés?

Természetesen mindenkit az érdekel leginkább, mennyire mérgezheti meg a levegőt az erre elvezetett autópálya. A hatástanulmányok szerint a szennyezés mértéke a védelmi falak kiépítése nélkül sem közelítené meg az egészségügyi határérték 75 százalékát. Ezt fásítással le lehet szorítani 25–30 százalékra. A takarással egyben az is elérhető, hogy az út még a legmagasabb házak ablakaiból sem lesz látható. Amennyiben az alagutas megoldást választják, a szellőzést nagy teljesítményű ventilátorokkal oldanák meg. Ezek elé légszűrőket lehetne helyezni, így még alacsonyabb szintre csökkenhetne a szennyezés.