Döntés az adócsökkentésről: kiknek és miből?

Politikusaink az adóról vitáznak. Adózásunk valóban gyors átdolgozásra szorul, két fő ok miatt. Az egyik az uniós tagságunk. A másik a nemzetközi adóverseny, amiből kockázatos lenne kimaradnunk. E két ok ismeretében könynyebb állást foglalni a politikusok adóváltoztatási ötleteiről, így arról, hogy helyes-e az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának jövő évre tervezett mérséklése, amit hosszú hezitálás után jelentett be a kormány. A fogyasztóknak jó hír a 25 százalékos kulcs 20 százalékra csökkentése: kevesebb adót szed az állam, s több pénz marad a vevőnél (meg a kereskedő zsebében). Ám nincs is sok más lehetősége az államnak. 2004 májusától ugyanis az unió tagjaként a közös piacnak is része lettünk, így a vámhatárok megszűnése miatt ugyanazon árunak nem lehet büntetlenül eltérő ára a szomszédos országokban. Ha Bécsben 20 és Pozsonyban 19 százalék az áfa egy elektronikai cikken, hazánkban pedig 25 százalék, akkor a vevőkör mozgékony fele nem nálunk vásárol. Magasan tartott adóink forgalmat terelnek el, így piacvesztést és emellett adóbevétel-kiesést okoznak. Nem meglepő, hogy a Pénzügyminisztérium az áfából tervezett bevételek rendszeres elmaradásáról kénytelen számot adni. Látható: forgalmi adó ügyében (is) versenyben állunk.

Egyébként előre tudni lehetett, hogy baj lesz az áfakulcsok tavalyi nagymértékű megemelésével, amire a kormány a 2002-es pénzszórás következményeként kényszerült. A 2006-ra elgondolt kulcsmérséklés tehát megkésett javaslat, de versenyképességi okokból megvalósítandó. Igaz, 20 százalékos normál kulcs mellett bizony csökken az állami adóbevétel. Nem is kevéssel: úgy 200 milliárd forinttal.

A bevételkiesést pótolni kell vagy ha az nem megy, akkor legalább ennyi megspórolandó a közkiadásokból, különben tovább nőne a büdzsé hiánya, ami már így is túllépi az unióban megengedett normát. A kiadás-csökkentésről most megjelentek az első hírek: a tárcák a tervezettnél 200 milliárd forinttal kevesebbet költhetnek jövőre. Ez elbocsátásokat és fejlesztések leállítását jelenti a közszektorban, az oktatástól az egészségügyön át a helyi önkormányzatokig. Választások előtt mindez különösen kínos; valószínű, hogy a kormány igyekszik időben széthúzni az elbocsátásokat, a szükséges fejlesztéseket pedig – az autópályáknál most megismert módon – később törlesztendő megrendelések keretében jó drágán a magánszektorral építteti.

Mit gondoljunk akkor Orbán Viktor javaslatáról, hogy a kormány inkább a személyi jövedelemadó mérséklésére fordítsa az áfacsökkentésre szánt összeget? A kisebb jövedelműek adókulcsának leszállítása ugyan mérsékelné a jövedelmi különbségeket, de az elmondottakból kitűnik: nincs most tér következmények nélküli adócsökkentéshez. A kialakult kényszerhelyzetben a forgalmi adók mérséklése látszik sürgetőbbnek.