Hírek

2005.07.13. 00:00

Fertőzés fenyeget

Harmincezer villám csap le évente Magyarországon. A Kiskunság, a Dunántúl és Kékestető a legveszélyesebb.

BAMA

[caption id="" align="alignleft" width="304"] Lakásmentés Nagytótfaluban. Baranyában több településen folyt be az eső a szobákba. Visszahúzódás után meg kell permetezni a falakat, és fontos az állandó szellőztetés.
[/caption]Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kimutatásai szerint hazánkban évente átlagosan 28-35 zivataros nappal kell számolni. A villámlással és nagy esővel járó csapadékos időszakok 90 százaléka a nyári hónapokra esik. Idén a legzivatarosabb hónap július volt. Sőt, idén kisebb rekordot is döntöttünk, mivel 25 éve nem esett annyi csapadék, mint az elmúlt néhány napban. Magyarországon 1998 óta villámfigyelő hálózat is működik. A kimutatások szerint tavaly például több mint 30 ezer lecsapó villámot regisztráltak. A rendszerrel két kilométeres pontossággal le lehet mérni azt, hogy hova csapott be a villám. Ez főleg akkor hasznos, ha például valaki vitába keveredik a biztosítójával egy villámkár kifizetése kapcsán. A villámfigyelő által rögzített adatokból ugyanis meg lehet állapítani, hogy a térségben milyen erejű villámcsapás pusztított.

Egyébként tavaly több mint 30 ezer villámkárt jelentettek be az országban. Erre csaknem kétmilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Természetesen ennél jóval több kár keletkezik a magyar háztartásokban, csakhogy sokaknak nincs biztosításuk. Nemrég elkészült hazánk villámtérképe. Ezek szerint az égi elektromos kisülések intenzitása a Kiskunságban és Délkelet- Dunántúlon a legnagyobb, de jelentős a Mátrában is. A Tiszántúlon és a Dunántúlon viszont kevesebb villámot regisztrálnak. A kimutatások szerint minden ötödik háztartásban okozott már kisebb-nagyobb gondot a villámcsapás miatti túlfeszültség. Kevesen tudják, az esetlegesen felmerülő károkat ki lehet küszöbölni egy a hálózatba bekapcsolt készülékkel. Ennek költsége 10 ezer forint körül van. A villámok évente 15-20 emberéletet követelnek. Legutóbb hétfőn, a sopron környéki Zsira faluban halt meg egy fiatalember. A tragédia akkor történt, amikor a fiú visszarohant a viharban, hogy megmentse egyik szerszámát az elázástól. A szerencsétlenül járt férfi szörnyethalt, sőt a nyakában lévő arany nyaklánc is teljesen megolvadt.

Európa víz alatt: Ausztriában részben leállt a vasút, Székelyföldön 69 liter eső esett egy négyzetméteren
Ausztriában és az Alpok bajoroszági nyúlványainál súlyos áradások pusztítottak. Megállás nélkül esett az eső a Balkánon, miközben Görögországban az elviselhetetlen kánikulától szenvedtek az emberek. A bajorországi Traunstein körzetében a víz teljesen elzárt a külvilágtól egy települést, jó néhány út is megrongálódott, és szünetelt a forgalom a München–Innsbruck vasútvonalon. Ausztriában kedden tovább rosszabbodott az árvízi helyzet. Salzburg tartományban a Salzach elöntötte Mittersill települést, amelynek kórházát ki kellett üríteni. Az intenzív osztály betegeit már hétfőn biztonságba helyezték. Több százan építették homokzsákokból a gátakat, ám azok átszakadtak. A városban katasztrófariadót rendeltek el. A település piacterét egyméteres víz öntötte el, akárcsak a kórház alagsorát és földszintjét. Az áradás a házak pincéjében elhelyezett tartályok vezetékeit is megrongálta, ezért nagy mennyiségű fűtőolaj úszik a víz tetején. A Duna, az Inn és számos kisebb folyó is kilépett medréből. Az osztrák fővárosban az Új Duna névre keresztelt árterület teljesen víz alá került, és a szakemberek további vízszintemelkedéssel számolnak.

Romániában szintén gondokat okoz az áradás: Pitestiben és Bukarestben számos pincét elöntött a víz, a Székelyföldön pedig a falvak több száz háza lakhatatlanná vált. 24 óra alatt 69 liter eső esett négyzetméterenként Marosfőnél, 48 liter Csíkszereda környékén. Több kilométer hosszúságban az országutakat is elzárta a víz Borszék irányában, ahol a Kis-beszterce lépett ki medréből. Maroshévíznél a patakok duzzadtak folyókká. A Gyimesekben, ahol a települések patakok völgyében húzódnak, teljes falurészeket szigetelt el a megáradt víz. A Hargita megyei kormánybiztosi hivatal vészhelyzet elrendelését kezdeményezte. Szerbiában szünet nélkül zuhog, ráadásul szokatlanul mélyre, 16 fokra süllyedt a hőmérő higanyszála. Elsősorban Kragujevac és Valjevo térségében számos falu maradt áram- és ivóvíz-szolgáltatás nélkül.

Hogyan védekezzünk a fertőzés ellen?
Súlyos fertőzésekkel fenyegethet a kiskertjeinket, füves udvarainkat elárasztó, szennyezett víz. Az óvintézkedéseket magunk is megtehetjük. A trágyadombot és környékét klórmészszel szórjuk le – tanácsolja a tisztiorvos. Várjuk meg, amíg a víz lehúzódik az emésztőgödör környékéről. A talajt utána húsz százalékos klórmeszes oldattal permetezzük le. A gyepre tíz százalékos töménységűt használjunk, nehogy kiégjen. A veteményt hagyjuk kiszáradni – a nap rendbehozza. Addig viszont alaposan mossuk meg a terményeket. Amit lehet, főzve együnk. Gyökereseket ezekben a napokban ne fogyasszunk. Kezünket lehetőleg fertőtlenítő szappannal mindig alaposan mossuk meg. Különösen figyeljünk a gyerekekre, akik a szabadban játszanak! Ha szükséges, a pince falát szintén permetezzük be 2-3-6 százalékos nátrium-hypoklorid oldattal. Az esetleg elszennyeződött ásott és fúrt kutak fertőtlenítésének is megvan a módszere. Minderről tájékoztatást kaphatunk az önkormányzatnál vagy az ÁNTSZ-nél.

Isaszeg és Pécel retteg a gátszakadástól
– Hétfő óta folyamatosan égnek a vonalak – panaszkodik Dr. Molnár Éva, Isaszeg jegyzője. – Egyre-másra érkeznek a lakossági bejelentések. A csatornarendszerünk nem ekkora felhőszakadásra van méretezve. Számtalan garázst és pincét öntött el a víz. Hat szivattyúval dolgoznak a szakemberek a helyszíneken. A legfenyegetőbb problémát azonban nem is a vízbetörések jelentik. A község határában ugyanis egy öt horgásztóból álló tórendszer található. A két napja tartó esőzés miatt a medrek megteltek, és gátszakadás fenyeget. – Átfolyás már így is kialakult. Ha az ötödik tavat tartó gát átszakad, akkor az magával húzza a többit is. Láncreakcióban – vázolja a helyzetet Németh András, a helyi védekezést irányító vezető. Ugyanis szinte egymást tartják a tavak. Legalább huszonöt éve nem volt ekkora eső. Jelenleg az imádság tartja a gátat. Jártak itt a katasztrófavédelemtől is szakemberek, de tanácson kívül mást nem adtak – mondja.

A helyzet valóban válságos. A horgásztó és az örjöngve zubogó Rákos–patak között csak egy közel öt méter széles töltés van. Legalábbis volt. Ugyanis a folyamatosan érkező víz alattomosan alámosta a vékony töltésen futó utat, és az félig beszakadt. – Ha az út másik fele is beomlik, annak beláthatatlan következményei lesznek – folytatja Németh András. Az öt tó vize (irdatlan nagy vízmennyiségről van szó) egyesül a patak vizével. A normál esetben csak éppen csörgedező patak medre persze ekkora terhelést nem bírna el. De nemcsak mi vagyunk veszélyben, hanem az alattunk lévő Pécel, sőt Budapest is.

A helyiek is csak szájtátva nézik a hömpölygő áradatot. Az eső pedig megállás nélkül esik. Ilyet valóban ritkán lát az ember. A horgásztóból már úsznak ki a halak. Csak le kell hajolni, és a máskor csak több órás küzdelem árán kifogható keszegeket akár kézzel is elkaphatjuk. – Ez hihetetlen! Ekkora vízállást még életemben nem láttam, pedig tíz éve naponta járok ki ide pecázni. Mi lesz, ha a maradék gát is összeomlik. Belegondolni is rossz! És miért nincs itt senki, hogy ezt valahogy megakadályozza? – kérdi Antall Károly, miközben révetegen kémleli a háborgó tavat. A kérdés jogos. Ha a Németh András által festett eseménysorozat bekövetkezik, akkor kő kövön nem marad a környéken. A védekezésre készülődő munkások dolgát tovább nehezíti az akadozó áramellátás és benzinhiány. A szélviharral párosult zivatar ugyanis megtépázta a helyi transzformátorokat, és elöntötte a község egyetlen kútját is. Lapzártakor a gát tartotta magát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!