Halálkanyar épült a lovin

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Többen állítják: életveszélyben vannak a lovak a rosszul tervezett pálya miatt. Mások ennek az ellenkezőjét mondják. Ki tudja, mi az igazság?
[/caption]– Sorra sérülnek meg a lovak a Kincsem Parkban! Önkénteseink gondozzák néhányukat, és borzasztó dolgokat meséltek – mondja a telefonban felháborodottan Balogh Judit, a Fauna Egyesület elnöke. – Balesetveszélyes a pálya, ami azért különösen aggasztó, mert ha egy versenyló megsérül, többé nem állhat rajthoz. Mehet a menhelyre. De ezt a zsokék, idomárok jobban tudják. Bár attól tartok, nem adják majd a nevüket a véleményükhöz. Sürgősen tenni kell valamit!

Dr. Vajna Tamás, a 60-as évek egykori versenyzője, jelenlegi agrárkörnyezet–gazdálkodó szakember megerősíti az állatvédők aggályait. Valóban gond van a pályával. Sőt, az ügetővel és az istállókkal is. – Nagyon szűkek a kanyarok, nehezen tudnak fordulni a lovak. Ez veszélyes a láb ínszerkezetének. Úgymond vállsánta lehet az állat, ami egy életre szóló sérülést jelent. De az istállók is teljesen lóidegenek. Olyan aluljárós rendszert alakítottak ki, amiben félnek a lovak. Szakszerűtlen az egész, mintha teljesen hozzá nem értők tervezték volna! Évekig, ha nem évtizedekig viselik majd ennek következményeit a versenyzők, a lovak és a lóbarátok – teszi hozzá lemondóan a Budapesti Agrárkamara egykori főtitkára.

A szakembernek a lovak mellett az egykori ügetőért is fáj a szíve. A Kerepesi úton volt Közép-Európa egyik legnagyobb és legértékesebb pályája, mondja. Az Albertirsai úton pedig a galopp-pálya közepére helyezték el az ügetőt. Ez szintén szakszerűtlen, így nehezen követhető a futam a lelátóról. Vajna Tamás szerint ezzel magyarázható, hogy elpártoltak a fogadók a lovitól. A teltházas megnyitó után így csappanhatott mostanra 30–40 fősre az érdeklődő tömeg nagysága. Közben egyre rosszabb a régi műemlék lelátó állapota, a park helyén szemétdomb nőtt. – Most először jártam a Kincsem Parkban, de nem voltam elragadtatva a látványtól – sorolja tovább a kivetnivalókat Antalicz Ferenc lópatkoló kovács, aki korábban az Állatorvosi Egyetem Sebészeti Klinikáján dolgozott és oktatott. – Nem tetszik a pálya kivitelezése, valamint a lovak patáinak állapotával sem voltam megelégedve. Siralmas az egész!

Vannak kevésbé borúlátó lószakemberek is. Szerintük rosszul fektették le a homokos pályák alatti kavicsos réteget. Ezért fordulhat elő, hogy apró kövek kerülnek a homokba, és megsebzik a lovak patáit. Ez azonban viszonylag egyszerűen orvosolható. Galambos Iván, a Nemzeti Lóverseny Kft. társigazgatója sem érti az állatvédők és a szakemberek panaszait. – Francia szakértők készítették a pályát és az istállókat. Korábban hatvan hasonló létesítményt építettek. Tágasabb, korszerűbb és lóbarátabb a kialakítás, a kanyarokat is könnyebben tudják venni az állatok. Hivatali állatorvosunk semmi kivetnivalót nem talált még a lovak állapotában. Az aluljáróval szemben valóban voltak kétségeik a trénereknek, de gyorsan megszokták a lovak. Az istálló is tágasabb, világosabb és szellősebb. Kívülről olyan, mint egy lakópark. Tulajdonosaik szerint tíz-húsz kilót híztak a lovak, amióta itt vannak. Az ügetőpályáról pedig annyit, hogy nem tudtuk máshova helyezni. Itt minden rendben, inkább a Kerepesi úton kellene szétnézniük az állatvédőknek! – javasolja búcsúzóul az ügyvezető.

Két és fél milliárdért újították fel a parkot

Nem egészen egy hónapja, július 3-án tartották a Kincsem Park avatóünnepségét. Egy időben a 83. Magyar Derbivel. A 3700 fős lelátó kialakításának, valamint a 86 hektáros galopp- és ügetőpálya felújításának 2,5 milliárd forintos költségét a Kerepesi úti ügető értékesítéséből fedezték. A lovit a francia Bouygues cég már tavaly nyáron hivatalosan is birtokba vette. A Kincsem Park átalakítása alatt, egy évig építési területen folytak a galopp- és ügetőversenyek.