Holttér: fekete kép a közutakról

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Élve szálltak ki belőle: tragédia a 47-es főúton két héttel ezelőtt. A baleseti helyzetkép Európa-szerte ijesztő, bár a valóság ma már sokkal jobb képet mutat, mint az 1970-es vagy akár az 1990-es években.
[/caption]Magyarországon egy ember baleseti halála 95 millió forint veszteséget jelent az országnak, vagyis leegyszerűsítve ennyit ér egy emberlélet – legalábbis a kutatók szerint. Tavaly a magyar utakon csaknem 1300 ember vesztette életét, azaz naponta három vagy négy. Tegnap lapzártáig két halálos baleset történt: egy a 84-es főúton, egy az M1-es autópályán. A Közlekedéstudományi Intézet kutatása szerint mindent egybevéve ezek az értelmetlen halálok 270 milliárd forintos veszteséget okoztak egy év alatt a nemzetgazdaságnak.

Európa-szerte hatalmas autókaravánok indulnak útnak a nyári szünet beálltával a népszerű nyaralóhelyek felé. Ilyenkor nemcsak az autók, hanem sajnos a balesetek száma is megugrik a forgalmas utakon. A statisztikák szerint az Európai Unióban évente 43 ezer ember veszti életét, és 1,7 millió sérül meg autóbalesetek következtében. Ez igen ijesztő szám, pedig a helyzet ma már sokkal jobb, mint az 1970-es vagy akár az 1990-es években volt. A Le Figaro elemzése szerint, miközben a közúti forgalom a háromszorosára nőtt 1970 és 2000 között, a halálos balestek száma a felére esett vissza. Az ezredforduló óta eltelt néhány évben azonban a kedvező folyamat lelassult. A mostanában kevésbé javuló adatokat a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a tíz új kelet-európai tagország elavultabb, kevésbé biztonságos autóparkkal lépett be az unióba. A balti államok útjain például nyolcszor annyi a baleset, mint Nagy-Britanniában. Emiatt kezd reménytelenné válni, hogy megvalósul az a 2003-ban kitűzött cél, mely szerint 2010-ig felére kellene csökkennie a balesetek számának az unió útjain. Idén szeptemberben ér a feléhez a brüsszeli biztonsági program, de jó, ha 13 százalékos csökkenést tudnak majd kimutatni a kívánatos 25 százalék helyett.

A balesetek visszaszorításának elsődleges célja természetesen az emberéletek megmentése, de nem csekély az a pénzöszszeg sem, amelyet meg lehetne spórolni a biztonságosabb közlekedéssel. Az egyik svéd közlekedésbiztonsági szakember számításai szerint a közúti balesetek egyetlen év alatt kétszázmilliárd euró veszteséget okoznak az unióban, ami a tagországok nemzeti össztermékének két százalékával egyenlő. Ennek egyharmada a közvetlen anyagi kár és az orvosi beavatkozások költsége, az összeg kétharmadát pedig azok a közvetett károk teszik ki, amelyek a baleset utáni munkakiesésből, rokkantságból, lelki és egyéb problémákból adódnak. Az emberi életet természetesen nem lehet pénzben mérni, szakemberek mégis kiszámították, hogy egyetlen halálos baleset elkerülésével több mint egymillió eurót, azaz 250 millió forintot lehetne megtakarítani.

Az Európai Unió közös kasszájából évente több tízmillió euróval támogatják például azokat a kutatásokat, melyek segítségével az autóipar új biztonsági felszerelésekkel tudja ellátni a gépkocsikat. A baj az, hogy a gyártók sokszor nem szívesen szerelnek be műszaki újdonságokat, mert attól tartanak, hogy a drágább modelleket nehezebb eladni. Ari Vatanen európai parlamenti képviselő, aki egyébként raliversenyző, azt javasolta – éppen emiatt – hogy adjanak ártámogatást a brüsszeli kasszából a korszerű biztonsági felszerelésekkel ellátott típusokhoz. De erre még valószínűleg várni kell.

A svédektől lehet tanulni közlekedésbiztonságot

Közlekedésbiztonsági szempontból Svédország élen áll az az unió országai közül. Ez nem véletlen. A skandináv országban a közlekedést régóta a népegészségügy részeként kezelik. A svédek hűvös ésszel kiszámították, hogy az autóbalesetek felesleges költségeket okoznak a társadalomnak. Elsőként vezették be a biztonsági öv kötelező használatát. 1970-ben még 1300-an haltak meg a svéd utakon, 2004-ben már csak 480-an, miközben háromszorosára nőtt az autók száma. Több mint harminc éve kötelező a nappali reflektorhasználat, az utakon 110 kilométerre korlátozták a legnagyobb megengedett sebességet. 555 millió eurót költöttek a szembemenő forgalmat elválasztó korlátok építésére, hogy kiküszöböljék a frontális ütközéseket. Stockholm csaknem egész területén 30 kilométeres sebességgel lehet közlekedni tavaly ősz óta, és ennek betartására sok traffipaxot helyeztek el.

Egy év, ezerháromszáz halott az utakon

Ezerrel nőtt a magyarországi közúti balesetek száma egy év alatt, igaz, szerencsére kevesebben haltak meg 2004-ben, mint 2003-ban. Majdnem harmincezerre (pontosan: 29 788-ra) tehető a közúti közlekedésben elhunyt vagy sérült személyek száma a BRFK 2004-es statisztikai adatai szerint. Tavaly országosan 1295-en haltak meg, 31-gyel kevesebben, mint egy évvel korábban. 8593-an súlyosan megsebesültek, 19 900-an pedig könnyebb sérülésekkel úszták meg az ország útjain történt több mint huszonegyezer balesetet, amelyek egyötöde a fővárosban történt. Csaknem hatezer (pontosan: 5836) sérülttel a gyorshajtás a vezető baleseti ok, ezt követi az elsőbbségi jog figyelmen kívül hagyása (4546).

A biztosítók fekete éve volt a tavalyi (is)

Közel 344 ezer káresemény történt tavaly Magyarországon. A közlekedési balesetekkel kapcsolatos károk értéke 140 milliárd forintot tesz ki. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) gépjármű-biztosítási tagozatának vezetője, Hoványi Sándor lapunknak elmondta: a biztosítók 186 623 felelősségbiztosítási és 157 164 casco-esettel foglalkoztak 2004-ben. Ezen károk értéke 140 milliárd forint. A személyi sérülés és az anyagi kár megoszlását minden biztosító maga dolgozza fel, ezért összesített adatokról – amelyek vélhetően szintén százmilliárdos összegeket tesznek ki – nem tud a Mabisz.

Stockholm csaknem egész területén 30 kilométeres sebességgel lehet közlekedni tavaly ősz óta, és ennek betartására sok traffipaxot helyeztek el. Egy év, ezerháromszáz halott az utakon Ezerrel nőtt a magyarországi közúti balesetek száma egy év alatt, igaz, szerencsére kevesebben haltak meg 2004-ben, mint 2003-ban.

Majdnem harmincezerre (pontosan: 29 788-ra) tehető

a közúti közlekedésben elhunyt vagy sérült személyek száma a BRFK 2004-es statisztikai adatai szerint. Tavaly országosan 1295-en haltak meg, 31-gyel kevesebben, mint egy évvel korábban. 8593-an súlyosan megsebesültek, 19 900-an pedig könynyebb sérülésekkel úszták meg az ország útjain történt több mint huszonegyezer balesetet, amelyek egyötöde a fővárosban történt. Csaknem hatezer (pontosan: 5836) sérülttel a gyorshajtás a vezető baleseti ok, ezt követi az elsőbbségi jog

figyelmen kívül hagyása (4546). A biztosítók fekete éve volt a tavalyi (is) Közel 344 ezer káresemény történt tavaly Magyarországon. A közlekedési balesetekkel kapcsolatos károk értéke 140

milliárd forintot tesz ki.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) gépjármű-biztosítási tagozatának vezetője, Hoványi Sándor lapunknak elmondta:

a biztosítók 186 623 felelősségbiztosítási és 157 164 casco-esettel foglalkoztak 2004-ben. Ezen károk értéke 140 milliárd forint. A személyi sérülés és az anyagi kár megoszlását minden biztosító maga dolgozza fel, ezért összesített adatokról – amelyek vélhetően szintén százmilliárdos összegeket tesznek ki – nem tud a Mabisz. Élve szálltak ki belőle: tragédia a 47-es főúton két héttel ezelőtt. A baleseti helyzetkép Európa-szerte ijesztő, bár a valóság ma már sokkal jobb képet mutat, mint az 1970-es vagy akár az 1990-es években. -->