Kevesebb marad a diplomások zsebében

[caption id="" align="alignleft" width="299"] Bár a diplomások minimálbére lesz a legmagasabb, de a diplomás-minimálbér nem lesz adómentes. Így több sem.
[/caption]A munkaadók sokallják, a munkavállalók érdekképviseletei keveslik a kormány által jövőre meghatározott minimálbéreket.  Már a Fidesz-kormány idején, 2000-ben is volt példa arra, hogy megegyezés hiányában a kormány önmaga döntött az akkor igen jelentős, közel a duplájára (25 500 forintról 40 000 forintra) történt emelésről. Idén a minimálbér havibér esetén 57 ezer forint (hetibérnél 13120 forint, napibérnél 2624 forint, órabér alkalmazásakor 328 forint). A múlt hét hétfői miniszterelnöki tájékoztató szerint jövőre a havi minimálbér általánosan 63 ezer forintra emelkedik, de differenciáltan. 2006-ban ugyanis be kívánják vezetni a középfokú végzettséggel rendelkezők számára a 70 ezer forintos, a felsőfokú végzettségűeknek a 77 ezer forintos minimálbért. Ilyen különbségtétel eddig csak a közigazgatásban dolgozóknál volt. Az alkotmányjogászok szerint ennek megint csak nincs jogi akadálya, hiszen az „egyenlő munkáért azonos bért” alkotmányos elv nem alanyi jog, hanem állami célkitűzés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, múlt évre vonatkozó létminimumadatai szerint egy egyedülálló, munkaképes korú felnőttnek minimum 53 300 forintra van szüksége az egyszerű megélhetéshez. Vagyis többre, mint a kézhez kapott minimálbér! Egy felnőtt párnak legalább 93 300 forintra. A kétgyermekes családoknak pedig 154 600 forintra, a harmadik gyerek további 21 300 forintot igényel. Azért, hogy valakinek húsra, halra, tojásra, burgonyára, cukorra, kakaóra és mézre is teljen – ezekkel számoltak a statisztikusok – és fizethesse a lakbért, a rezsit, illetve beszerezhesse a legszükségesebb ruházati és iparcikkeket.

Sok lehet azonban akkor a javasolt új minimálbér, ha abból indulunk ki, hogy milyen költségterheket jelent majd az emelés a munkáltatóknak, és különösen az önmagukat a társadalombiztosítási jogosultság érdekében jellemzően minimálbéren bejelentő egyéni vállalkozóknak. Személyi jövedelemadót (szja) jelenleg nem kell fizetni a minimálbérek után, de vannak egyéb levonások. Így a dolgozó az 57 ezerből 49 305 forintot kap kézhez. És figyelembe kell még venni a munkáltatókat terhelő járulékokat is – egyéni vállalkozóknál természetesen ezt is ők maguk fizetik az államnak. Vagyis az 57 ezer forinttal bejelentett dolgozó a munkáltatónak jelenleg 79 545 forintba kerül. Mivel a tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke 2005. november elsejétől 3450 forint helyett 1950 forint lesz, a kettő különbözetével csökkennek a bérterhek. Ám még így is a bruttó béren felül annak közel 40 százalékát kell befizetnie az államkasszába a munkáltatónak!

Lehet számolgatni, de a lényeg, hogy 63 ezer forintnál a munkáltatói járulék csak 500 forinttal lesz több, mint most. Ám 70 ezernél már 2 855 forinttal, 77 ezernél pedig 5 200 forinttal kerül többe egy diplomás-minimálbéres munkaadójának. Kérdés, megéri-e ezek után is foglalkoztatnia őt. Ráadásul egyelőre azt sem tisztázta senki, hogy ha egy diplomás (vagy érettségizett) olyan munkakörben dolgozik, amihez nincs szükség felsőfokú (vagy középfokú) végzettségre, akkor kénytelen lesz-e a cég lecserélni őt egy képzetlenebb emberrel vagy ez esetben mégsem lesz kötelező megadni neki a magasabb minimálbért. Ha ez utóbbi lép érvénybe, akkor viszont felmerül, hogy nem sorolják-e majd át a munkáltatók a magasabb végzettségűeket más munkakörökbe, miközben persze csinálhatják azt, amit eddig.

A teljes képhez az emelés utánra is ki kell még számolgatni a munkavállalói levonásokat. Vagyis hogy mennyit kapnának kézhez a minimálbéresek az emelés után. Az általános 63 ezerből 54 485 forintot, tehát érdemben többet. A 70 ezerből 60 550-et. A 77 ezerből elvileg maradna 66 605 forint. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy míg jelenleg a minimálbér után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, a kormány bejelentése szerint jövőre a diplomás-mininálbér után már kell. A havi 77 ezer forintos bruttó bér a legalsó, 18 százalékos kulccsal adózik majd. Mivel személyenként eltérő, hogy ki milyen adókedvezményeket vehet igénybe, illetve azokból melyeket lehet havonta az adóelőleg levonásánál figyelembe venni, általánosságban nem lehet pontos számot mondani a pluszadóteherre. Ám kedvezmények nélkül(!) elvben csak az szja havonta további mintegy 13 ezer forinttal csökkenti a bruttó 77 ezret. Vagyis a nettó összeg úgy 53 ezer forint.