Létszámcsökkentés nélkül akar takarékoskodni a kormány?

A kormány a 2006-os költségvetés „leadási határidejéhez” közeledve elhatározta: lefarag a minisztériumok gazdálkodásából. A döntés oka a költségvetési egyenleg kedvezőtlen helyzete: a kormánynak szinte fél év alatt sikerült teljesítenie az egész évre tervezett hiányt. Kézenfekvő tehát a megoldás: spóroljon az állam saját magán. A várható megszorítások ésszerűsége körül azonban szaporodnak a kérdőjelek. A „közjó” szempontjából kevéssé kedvező, hogy a kormány tervei szerint az államigazgatás személyi állományának leépítése nélkül kívánja lefaragni a kiadásokat. Ez ugyanis azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut a minisztérium eredeti feladataira: a társadalmi csoportok támogatására, a minisztériumi programok végrehajtására. Pedig a terebélyes, megcsontosodott közigazgatási rendszerre igencsak ráférne az ésszerűsítés – például a párhuzamos intézmények felszámolása révén. Abszurdum például, hogy a terület- és vidékfejlesztés irányításáért két minisztérium, egy államtitkárság és egy tanácsadói testület is felelős.

Az állami hivatalok leépítésével kapcsolatban magunk mögött tudunk már néhány rossz példát. Az APEH-től 2004 októberében 1200 embert bocsátottak el, most viszont a munkatársak jelentős részét visszaveszi a szervezet, mivel a vezetés rájött: feladatait a csökkentett létszámmal nem képes ellátni. Az OECD adatai szerint még mindig kiemelkedően magas hazánkban a közszférában dolgozók aránya – így szükség lenne egy átfogó állami fogyókúrára és reformra. Ehhez azonban jelentős politikai bátorság kell – hiszen a kormányfőnek saját politikai hátországát kell megritkítania. Gyurcsány Ferenc eddig részben azzal biztosította stabil pozícióját táborában, hogy kormányposztokkal kínálta meg a befolyásos pártembereket és potenciális ellenfeleit.

A valódi megtakarítást eredményező leépítéshez viszont jelentős rostálásra lenne szükség a vezetői posztokon is. A létszámcsökkentés ráadásul jelentős társadalmi ellenállást váltana ki: hazánkban még mindig erős a gondoskodó állam hagyománya, amire a kampányban rá is játszhatnak a politikusok – például Orbán Viktor a teljes foglalkoztatottság céljának megfogalmazásával. Nem véletlen ezek után, hogy a közelmúltban nagy dérrel-dúrral bejelentett államkarcsúsítási tervek végül rendre elmaradtak. A választás előtt érthető, hogy a kormányoldal nem akar átfogó kormányzati leépítésekbe fogni – ezzel ugyanis maga alatt vágná a fát. Így várhatóan a mostani nadrágszíjhúzó fogyókúra mellett is a vízfej, azaz a bürokrácia marad az úr.